EGYÉB DRÁMAI MARADVÁNYOK.
EGYÉB DRÁMAI MARADVÁNYOK.
A REFORMÁTUSOK és unitáriusok számos nyilvános vitatkozást tartottak. Hitvitáik jegyzőkönyvei célzatosan gúnyolták az ellenpárt vezérembereit. Egyik-másik jegyzőkönyvben felbukkan a párbeszédes forma is. A Nagyváradi disputáció az 1569. évi váradi református-unitárius hitvita dialogizált jegyzőkönyvének tekinthető. A Pécsi disputáció az 1588. évi pécsi vetélkedés történetét őrizte meg párbeszédes alakban. Míg az előbbi fejezetek során részletesen tárgyalt 1570. évi Debreceni disputa a tiszántúli reformátusok és erdélyi unitáriusok küzdelmeinek szabad képzeletű irodalmi feldolgozása, a többi disputáció hiteles egyháztörténeti emlék.
Kései másolatban több párbeszédes hitvita maradt fenn. A Nagyváradi komédia lapjain egy kálvinista prédikátor vitatkozik egy unitárius lelkésszel a két hitfelekezet tanításairól. Nem tudnak megegyezni, a biblia nem tehet igazságot, a sok teológiai okoskodás vége gorombaság, befejezésül a kálvinista pap kiutasítja házából unitárius vendégét. Irónikus tanulság: okosabb a kálvinista prédikálásért a hívek részéről jó ellátásban részesülni, mint az unitárius vallásért szegény helyen nyomorogni. A Colloquium vitatkozó személyei: a pápista, luteránus, kálvinista, unitárius, ateista, török, zsidó és oláh. A döntő vitatkozás a király előtt folyik, neki az unitárius pap tanításai tetszenek legjobban.
A párbeszédes forma iránt tanusított érdeklődés nem merült ki iskolai drámákban, egyes vallásos és erkölcsi témák feldolgozásában, a Balassi Menyhárt személyének szóló támadásban és Bornemisza Péter Elektra-fordításában. Balassa Bálint írói lelkességéből megjelent az első magyar szerelmi színmű is: Credulus és Julia. Ennek a drámának csak négy levélből álló töredéke maradt meg.
Párbeszédekben folyik Salamon és Markalf históriájának első része is; második részében a párbeszédes formába apró történetek szövődnek.
Egy időben drámai alkotásnak hitték Jephta Tragédiáját. Illyefalvi Istvánnak ez a magyar elbeszélő költeménye a nagybritanniai Buchananus György latin iskolai drámája nyomán készült. (Iephta sive Tragoedia Iephtae. Kolozsvár, 1570.)
Irodalom. – Kanyaró Ferenc: Unitáriusok Magyarországon. Kolozsvár, 1891. – Erdélyi Pál: Balassa Bálint. Budapest, 1899. – U. az: Balassa Bálint komédiája. Magyar Könyvszemle. 1900. évf. – Borbély István: Unitárius polemikusok Magyarországon a XVI. században. Kolozsvár, 1909. – U. az: Adalék a XVI. századi drámairodalmunk történetéhez. Keresztény Magvető. 1909. évf. – Balassa József: Unitárius hitviták a XVI. században. Irodalomtörténet. 1913. évf. – Borbély István: Unitárius iskoladrámák a XVI. században. U. o. 1913. évf. – U. az: Még egyszer az unitárius hitvitákról. U. o. 1913. évf. – Alszeghy Zsolt: Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig. Budapest, 1914. (A Kisfaludy-Társaság Nemzeti Könyvtára.) – Dézsi Lajos: Balassa Bálint minden munkái. Két kötet. Budapest, 1923.
