KERTI NÖVÉNYTERMESZTÉS – KERTÉSZKEDÉS
KERTI NÖVÉNYTERMESZTÉS – KERTÉSZKEDÉS
A parasztgazdaságokat – minél inkább önellátásra törekszenek, annál inkább – a növénytermesztésük sokoldalúságával, a saját háztartásban hasznosítható, s ezért termelt növények fajtagazdagságával lehet a legszemléletesebben bemutatni. Termőföldjének nagyobb részét az élelemtömeg előállítása miatt kulcsszerepű gabonafélékkel és kapásnövényekkel szokta ugyan bevetni a parasztgazda, és munkaidejének, munkaerejének, szakértelmének nagyobb hányadát is az ilyen növények gondozására, betakarítására, biztonságos elraktározására fordítja, félrevezető lenne azonban, ha a vetésterület és a munkaráfordítás arányaiból kiindulva jelentéktelennek, mellékesnek tekintenénk az összes többi, külön-külön csekély mennyiségű növényfélét. 463Hiszen az önellátásra jellemző „éppen annyi, amennyi szükséges” paraszti életfelfogást is szeretnénk értelmezni, amikor a gazdálkodásról képet alkotunk. Ehhez pedig hozzátartozik a csekély mennyiségekből, de minőségi sokféleségből összeadódó eszményi teljesség bemutatása is.
A sokféle termesztett és felhasznált növény jelentőségét persze nemcsak azért hangsúlyozzuk, mert az ezekkel kapcsolatos hagyományos ismeretek nélkül hiányos és egyoldalú lenne a parasztokról alkotott képünk. Azért is, mert éppen ezeknek a speciális termelési tapasztalatoknak a birtokában tudta meghaladni a parasztgazdaságok jelentős hányada a „növénytermesztő mindenes” szintet: fejleszthette ki a piac iránt érzékeny, szakosított termelést. Eleinte parasztos mentalitással vállalkoztak egy-egy falu gazdálkodói valamelyik növényből a saját igényt meghaladó mennyiség megtermelésére, miközben követték az önellátás eszményét is. Hovatovább azonban az árutermelés olyan szintjére jutottak el az egyetlen növényre szakosodottak, bekapcsolódván a kapitalisztikus termelés rendszerébe, mely már a parasztlétből való kitörésként: a parasztos eszmények tagadásaként értelmezhető.
A ház körüli kiskertekben, a faluhatár valamelyik részén ilyen célra osztott aprócska parcellákon, a szőlős-gyümölcsös kertekben vagy a más növényekkel beültetett szántóföld „köztesnövényeként” termelt sokféle veteménynek (főzelék- és zöldségfélének, fűszernövénynek, gyömölcsnek) a bemutatása tehát – az elmondottakból következik – eleve nem jelentheti a termelési-feldolgozási módszerek egyszerű leírását. Feltételezi a paraszti léttel és mentalitással kapcsolatos kutatói véleményformálás módosulásainak nyomon követését is, mert csak így világítható meg az önellátó, illetve a piacra figyelő kertészkedés lényegi különbsége, de egygyökerűsége.
KUTATÁSTÖRTÉNETI VÁZLAT
KERTI VETEMÉNYEK A PARASZTGAZDASÁGOKBAN
AZ ÁRUTERMELÉS KISZÉLESEDÉSE: A SZÁNTÓFÖLDI KERTÉSZKEDÉS
AZ IPARSZERŰ KERTÉSZKEDÉS
ÖSSZEFOGLALÁS (A FÓLIÁZÓ KERTÉSZKEDÉS ELŐZMÉNYEI)
