2. Állítás és tagadás
2. Állítás és tagadás
a) Árpa gyógyítása: A beteg és egy másik személy között a következő párbeszéd folyik:
– Árpa van a szemödön.
– Nem igaz, hazudsz!
(Sükösd, Pest m.; Diószegi gy.)
– Nem igaz, hazudsz!
(Sükösd, Pest m.; Diószegi gy.)
b) Árpa gyógyítása:
– Mi nőtt a szemin, Anna?
– Szar.
– Szar.
Ezután szemközt köpi a másik személy a beteget.
(Csókakő, Fejér m.; Diószegi gy.)
A jelenlegi állapot tagadásával együtt fejezi ki a teljesülés végeredményét (’betegség van – betegség nincs’). Kizárólag árpa gyógyítására használt szövegtípusok. A szövegek egyik legfontosabb szervezője a párbeszédes forma: a kötetlen, mindennapi nyelvű ténymegállapítást követi ennek kötöttebb megfogalmazású tagadása, területenként, illetve altípusokként változó állandó szövegelemekkel, helyi elterjedésű grammatikai formákkal, illetve stilisztikai alakzatokkal.
Az a) dél-alföldi és északon Barstól Nógrádig elterjedt altípus, kevés lexikális-grammatikai-stiláris eltéréssel. A b) a Duna-Tisza közén és a Kelet-Dunántúlon elterjedt.
653A közismert ráolvasások közé tartozik, általános ismerete szinte kötelező volt. A párbeszédet azzal kellett folytatni, akivel először találkozott a beteg.
Az árpa (ritkábban egyéb bőrbetegségek) „letagadása”, „szidása” svéd, francia, délszláv, szlovák, német adatok tanúsága szerint Európa nagy részén ismert lehet, az azonos elvet kifejező helyi (többnyire párbeszédes) formákban (pl. ’szarjon rá a kutya’ – délszláv; ’köpd ki’ – svéd; ’nem igaz’ – jelentésű német; valamint kötetlenül szitkozódó szövegek több helyütt).
c) Féregűzés: Mikor először kuruttyolnak a békák, be kell szólni az ablakon; bentről felelnek:
– Édesanyám, szól a béka!
– Édes lányom, nincsen balha!
– Édes lányom, nincsen balha!
Ennél a háznál ebben az évben nem lesz bolha.
(Sámod, Baranya m.; Berze Nagy 1940: III. 162)
12 variánsa ismert. A szövegek elmondása általában alkalomhoz kapcsolódik, kötelezően előírt szereplőkkel.
Szövegeink tartalmi-formai hasonlóságot mutatnak párbeszédes állításra-tagadásra épülő ünnepi rítusszövegekkel. Az ezekre vonatkozó adatok Délkelet-Európa felé mutatnak. Ismertek pl. orosz és bolgár karácsonyi-újévi ’hol van? – nem látom’ jelentésű párbeszédek (pl. Zelenin 1927: 376; Tokarjev 1957: 143).
