SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA
SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA
A pünkösd utáni vasárnap. Magyarországon a Szentháromság tiszteletét Kálmán király rendelte el. Nyugaton viszonylag későn, csak a 14. században vált általánossá. A Szentháromság kultuszának igazi felvirágzása a barokk időkben következett be. Terjedése összefüggött a nagy pestisjárványoktól való rettegéssel.
411A Szentháromság patrocínium a 18. században kortünetté vált. A pestisjárványok veszélye idején sok templomot szenteltek Szentháromság tiszteletére. Ennek egyenes következménye, hogy sok magyar falu népe Szentháromság vasárnapján tartja a templombúcsút.
A Szentháromság legjellemzőbb egyházi ábrázolása a sugárzó nappal vagy istenszemmel kitöltött háromszög. Áttételesen valószínűleg ez a Szentháromság-szimbólum jelent meg a parasztházak háromszög alakú, napsugaras homlokzatain.
A 18. századi katolikus népességű magyar városokban nagy divat volt Szentháromság-oszlopot, Szentháromság-szobrot állítani. Ezek a főtéren, főutcán álló szobrok máig hozzátartoznak városaink arculatához, hangulatához.
A Szentháromság-szobrok előtt még a 20. század elején is köztéri ájtatosságokat tartottak: imádkoztak, énekeltek. Jellemző imádsága volt ezeknek az ájtatosságoknak: a Szentháromság koronája, más néven: angyali olvasó vagy szentes.
Sándorfalva jámbor asszonyai a 20. század első felében Szentháromság vasárnapjának hajnalán a harangszó alatt, rózsaszirmokat szórva és a Szentháromság olvasóját imádkozva megkerülték a templomot.
