TOLSZTOJÁNUSOK
TOLSZTOJÁNUSOK
A társadalmi kérdések előtérbe kerülését jelzik a századforduló éveiben jelentkező tolsztojánus mozgalmak is (Schmitt 1899, 1927; Kepes 1918; Migray 1911). Ezeknek az eszméknek magyarországi apostola Schmitt Jenő Henrik, Tolsztoj magyar követője, a szellemvallás propagátora. Jelentős bázisa volt a mozgalomnak a balmazújvárosi Testvéri Közösség (Takács B. 1962) és az ibrányi szekta (Horsai 1953; Csohány 1973: II. 47), amely két csoport a vagyonközösség gondolatával is foglalkozott. Ez utóbbi gondolat hatása szélesebb körben is terjedt. Állításukat igazolja a magyar nazarénusoknak egy Kanadába került csoportja, amely a kanadai Washington mellett 1928-tól Bagó Sándor, Kurucz Nándor és Kubacsek Gyula vezetésével egy vallásos vagyonközösséget hozott létre (Szabó L. 1966: 196). Kardos László bakonycsernyei kutatásai közben még találkozott „Hajas” Szente Mihállyal (†1965), az utolsó magyar parasztgnosztikussal (Kardos L. 1969: 216–224).
