FIÚK ÉS LÁNYOK KERESZTELŐJE
541FIÚK ÉS LÁNYOK KERESZTELŐJE
Az első gyermek neme befolyásolta a szokás tartalmát. Nagyobb jelentőséggel bírt az első fiúgyermek születése és keresztelője, mint a leányé. A kiemelt szerep a családi név továbbörökítőjének szólt és a paraszti értékrend szerint a család szempontjából értékesebb fiú újszülöttnek. Kocson (Komárom m.) az első gyerek keresztelője volt a férfikeresztelő, a férfiak, a komák csak ezen vettek részt. Az első gyermek keresztelésére – különösen, ha fiú – az apa két-három kedves legénykori barátját is meg szokta hívni: ők is komák (Átányban közkomák, Göcsejben paszitakomák és a legénysorban lévő komák hőskomák). Elsősorban a fiúgyermek keresztelői lakomája volt az az alkalom, amelyen erősíteni lehetett a köteléket a szülőkkel egyidős baráti körrel. Átányban (Heves m.) ekkor itták meg a társpoharat (keresztapapoharat), amelynek elfogyasztása után a résztvevők egymást komámuramnak és komámasszonynak nevezték; aki eltévesztette a megszólítást, a gyermek javára bírságot fizetett. Kalotaszegen a reformátusok három komát választottak (az Atya, Fiú, Szentlélek analógiájára). Közülük egy volt a főkoma, egy asszony, akinek az ura lett az első koma. A többi résztvevő volt a lógókoma. A lányok keresztelője gyakran csak asszonyvendégség volt (Jankó J. 1892: 396; Fél E. 1941: 91; Fél E.–Hofer T. 1969: 165).
