AZ ESKÜVŐ NAPJA
AZ ESKÜVŐ NAPJA
A házassági szentség kiszolgáltatásának feltételeihez való alkalmazkodás érvényesült abban is, hogy a lakodalom napjának megválasztása, mely azután faluközösségi normává szilárdult, az egyházi hierarchia előírásaira hivatkozó helybeli lelkész akaratától függött. Bakó Ferenc következtetése szerint a 16–17. században még általánosan elfogadott volt a Palócföldön a vasárnapi esküvő, amit azonban, azzal indokolva, hogy elvonja a hívek figyelmét a vasárnapi szertartásos áhítattól, tiltani kezdtek. Ennek következményeként vált hagyományossá a hétfői vagy szerdai, s csak az 1970-es évek óta – összefüggésben a szabad szombat bevezetésével – a szombati lakodalom (Bakó F. 1987: 24). Gelencsér József szintén 16–17. századi zsinati határozatokkal indokolta, hogy a Móri-völgy és a Zámolyi-medence falvaiban miért tartották az 1920-as évekig jobbára csütörtökön, ritkábban kedden a lakodalmakat (Gelencsér J.–Lukács L. 1991: 409).
