IV. RIMAY LEVELE ILLÉSHÁZY ISTVÁN NÁDORHOZ. BUDA, 1609. FEBRUÁR 19.*
IV.
RIMAY LEVELE ILLÉSHÁZY ISTVÁN NÁDORHOZ. BUDA, 1609. FEBRUÁR 19.*
RIMAY LEVELE ILLÉSHÁZY ISTVÁN NÁDORHOZ. BUDA, 1609. FEBRUÁR 19.*
Rimay levele Illésházy István nádornak 1609 febr. 19. ( 228. l. )
Illustrissime ac Magnifice Domine,
domine et patrone mihi benignissime.
domine et patrone mihi benignissime.
Post seruitiorum meorum deuinctissirnam mei commendationem. Az m˙ itben walo kéfedelmúnk alat serkedezuén onnan föliülis oli h˙rek, meli hirekhez kepest az én teczefemmel ideien walo prouidentiaual kellene hazanknak oltalmara walo vigiazást tartan˙, nem tiürhetem, hogi magam emberét ne kw’ldenéém Nagifagodhoz, a ki altal innen walo értendö dolgokotis erthetne Nagifagod, s-énis te Nagifagod altal lehetnék nemely dolgok felöl bizoniosult, mint kellene az ßw’kféghez képest dolgainkot itben moderalnunk es intéznúnk.
Vaarom wala peniglen örömest, hogi ezek az h˙rek wagi megh ßwnnek wala, vagi iő wala oli bizonios embere be Nagifagodnak, a ki által wehetúnk wala értelmet ha leßene ez bekefégnek oli circumstantiakkal walo processusa es neuekedéfe, hogi zur zauart ne hozna magaual, es kétséget ne inditana azok ßiwebe, a kik meg akarnának allapattiaba tseudeßedn˙.
De azok az hirek eginihani bizonios ember˙ relatioibol akaduán ez helibeli fö gondwifelö fwleibeis, engem vgian keßerite, hogi felölek bizoniossa tegiem Nagifagodat, hogi ne vádolhatná iöwendöbennis walaki eötet, hogi eö az ßúkfegnek nem szolgált örömest, es hogi az eö tartozot hiwatallianak az ö réßekről walo fogadaas ßerint nem teöt wolnais eleget hogi ha kivántatot wolna az ö ßolgalatia, es az ßzúkfegeknek s-az occafioknak walo fuccuraláfais.
Tart attool egiáltalliaba, hogi az Papa es az Spaniol Kirali megh indult hada a ki most Olaß orßagbol Car˙nthiara es Austriara ßállong, akadalt ne hozzon ahoz kepest, mind az bekefegnek, mind peniglen az Magiar Nemzetnek, hogi Teörök Chaßar Maltara keßiti hadaat, es megis akaria Tavazßal ßállatn˙, a mint ez elöt walo lewelembennis ez minap megh irtam Nagifagodnak, Mert az Anglia˙ Cirali Constantinapoliban walo keöweteis meg ielentuen nekem, hogi Compositis Asiaticis tumultibus, Turcarum Imperator, infestaturus est Hifpanum et Venetos, aßtis adiungalá beßédében, hogi igiekezni fognak azon az olaßok es az Spaniolok, hogi az eö labokban akadoo tövisset az m˙ tallpunk ala wesseek es ide forditsaak megint az haddnak onussat. Mihez kepest giuitsöu az Roma˙ Chaßaris penig most hadat, okaat ioo inuestigalni az wigiazo embereknek.
Nekem.Herbestan vramis ielentéé hogi nekijs irnak mind affelöl, hogi az Papa es Spaniol kirali hada megindult Olaßorßagbol es fel akar Carinthian altal Austriara menn˙, es hogi hadat fogad Roma˙ Chaßaris, de nem iriaak neki mihez képest concurral ez a hadd, Mind az altal az en coniecturam az felöle ugi mond, hogi az egi Traucenteöl el walwa, az teöb tanats vrak, mind azon az egi axioman akarnak epiteni, hogi Haeretieis non est fides seruanda, de Traucen az régi teökelletes Németek ßauat akarna mind imitalni a wortt a wortt, a ki kinek mit fogad azzal, hogi azt ellensegénekis praestálná mond, ez az ö Nagisaga elöttem walo coniecturaia.
Kérem azért Nagisagodat mint vramot, hogi Nagisagod hazank iawa newekedéfének es takargatáfának prouidealo hivatall˙a ßerint, vifell˙e az dolgok foliasa feölöt fel emeltennis elmeiéét, es az ßwkfegnek walo Bw’kseget, ßw’kfeg után ne vesse Nagifagod. Ez az gondwifelö réfsen akar lenn˙, edictoma lévén immar minden felé, vt sint univerfi ad nutum fuum intenti, nekemis azt vzené, hogi welem ad ßamot, ha en meg nem requiralom ezek felöl Nagifagodot, etc: Léuén peniglen arrolis keetfegem, hogi az én ez minapiban irt lewelemet meg nem adtaak Nagifagodnak, vjabban vgian azontis meg iruan eggiút ezzel, ezen ßolgam altal meg kw’ldöttem Nagifagodnak, hogi mind az m˙ dolgunkat s-mind egiéb ßúksegeket iobban perpendalhasson Nagifagod, kéruén Nagifagodot, hogi botsassa hamar az ßolgamat vißha, es minketis mentsen ki innen Nagifagod, mert ennekem sok ßúkfeges beßedim volnanak Nagifagodal. Irtam. 19. Februarij. 1609.
Illustrissimae ac Magnificae dominationi Vestrae
Seruitor deuinctissimus
Jo: Rimai mpr.
Illustrissimo ac Magnifico Domino, domino Comiti Stephano de Illieshaza, Regni Hungariae Palatino et Judici Comannorum, Comitatuum Trinchiniensis et Liptouiensis Comiti, necnon Serenissimi Principis ac Domini domini Matthiae Secundi Dei gratia Regis Hungariae etc: Consiliario intimo, et per Hungariam Locumtenenti, etc. Domini et patrono mihi benignissimo.
(NB. gyűrüs pecsét: kerek pajzs, benne vasmacska, felette sisak és dísz 3 strucztoll. Fölül 2 betű: J. R. Terjedelme egy íven. Az első levél ugyanott latinul is: Translatio literarum Joannis Rimaj ad Dominum Palatinum datarum. 2 fo. levél. NB. ezt és a megelőző levelet egyszerre küldte el, a másik levél az előbb elküldöttnek másolata, mint e levél végén mondja. Ezért amazon nincs pecsét. Az I–IV. sz. a. eddig ismeretlen levelekre Veress Endre t. barátom hívta fel figyelmemet.)
