30. Magyar és kun viselet a XIV–XV. századbeli székelyföldi falfestmények után.
30. Magyar és kun viselet a XIV–XV. századbeli székelyföldi falfestmények után.
(Huszka Józsefnek a műemlékek orsz. bizottsága levéltárában lévő másolatai után. L. szöveg 95.)
1. A cserhalmi ütközet. A háromszékm. maksai templomból.
2–3. Homoród-Sz.-Mártoni (Udvarhelym.) falfestmények, u. m. viszafelé nyilazó kun a Sz. László-legendából (Arch. Ért. 1885. V. 216. V. ö. szöveg 103.); ifjú és leány a Margit-legendából (Arch. Ért. 1886. VI. 125. V. ö. szöveg 114.) Jellemző a visszaforduló kun nyilazása, a mi még szembetünőbben kivehető, a killyéni freskón (31. 2.), hol a dolmány rézsutos vágása kétségtelen bizonyságot tesz arról, hogy a kunnak a melle, nem pedig a háta látható, a jobbkéz tehát, melylyel a kun az ijjat kifesziti, hátul a nyakszirthez van támasztva.
