Sátor.
Sátor.
A Képes Krónikában az Anjoukori sátor alakja is fenmaradt. (X. B. 6.). Ezen időben már csak a kunok használták rendes lakásnak, azoknál is eltünő félben volt, táborozás alkalmával azonban a magyarság sem nélkülözhette. Alakját a Képes Krónika kereknek mutatja, kúpidomu tetővel ellátva, szerkezetét közelebbről nem ismerjük.*
A XII. század közepén a magyarság Freisingeni Ottó sz. még nem igen szeretett városokban tanyázni, hol kevés faház s még kevesebb kőház volt, hanem inkább az egész nyarat és őszt sátrak alatt töltötték. (Szamota István Régi utazások Magyarországon. 16 s köv. l.) – De már a XIII. század második felében, az 1279-ki országgyülésen a kunokat is kezdték rászorítani az állandó lakásra. «Videlicet a modo descendent et recedent a tabernaculis suis et domibus filtrinis et habitabunt ac morabuntur in villis, more Christianorum, in aedibus et domibus solo fixis.» Fejér Cod. Dipl. V. 2. 515.
