5. sz., január 29. BÁBEL
5. sz., január 29.
BÁBEL
BÁBEL
Bábel tornyának építési napjait éljük. Már régen figyelmeztettük olvasóinkat azon párt-bomlásra, mely a Deák-párt kebelében forrt. Elmondtuk okait e hajdan hatalmas többség óriási léptekkel közeledő szétmállásának. Most azonban csupán a helyzetet festjük. A Deák-kör * vasárnapi gyűlésén tűnt ki leginkább, milyen rosszul áll a kormány, illetve a Deák-párt szénája. Azon mindig egy húron pendülő úri emberek, akik azelőtt mindenbe beleegyeztek, ha felülről jött, akiket »mamelukok«-nak csúfoltak eddig, most ahány, annyiféle beszél: nincsenek megelégedve a viszonyokkal, a kormánnyal s. a. t. Sőt a magát nagyhatalommá kinőtt Sennyey Pál báró nyíltan kimondá, hogy nem tart a Deák-párttal.
Bizony már csak üres név itt a Deák Ferenc neve. Éppen úgy nevezhetnénk akár Borsszem Jankó körnek is. Szerk.
Ezt régen lehetett volna várni Sennyeytől, ki csak színleg jezsuitáskodott Deák-párti köpenyeg alatt eddig is, – de nem vártuk volna a Deák-párttól, hogy nem akad benne egy lélek sem, aki ilyen farizeusnak kiadja aztán az utat: hogy vagy hajoljon, vagy szakadjon; ha nem Deák-párti, ne legyen többé semmi keresete a Deák-párt zászlaja alatt: takaródzék igazi jelvényébe, a papi reverendába.
Ugyancsak a vasárnapi értekezleten Ghyczy adójavaslatai, miket a szerdai gyűlésben kezdtek tárgyalni, nagy ímmel-ámmal fogadtattak. Ghyczy határozottan kimondá, hogy lemond állásáról, ha pénzügyi tervei el nem fogadtatnak, s mint mondom, a kör ennek dacára sem biztosítá, hogy el fogja azokat fogadni. Ez még sohasem történt, hogy a kormány saját pártja által ég és föld közt hagyassék lebegni, mint Mahommed koporsója. Ki itt a hibás? Hát valóban lejárt volna már a Deák-párt órája? Vagy a beteg öregúrral kiköltözött a lélek e máskor oly összetartó testületből, s a mai kormány nem képes azt erélyesen vezetni s uralkodni rajta s általa? Akármelyik áll is a két eset közül, a baj mindenesetre komoly s beláthatatlan következményei lehetnek.
Nem különben áll a dolog a Tisza-párttal is. Alább veszik olvasóink a balközépi értekezlet leírását, melyből kitűnik, hogy ők sincsenek valami nagy békességben egymás közt: sőt ami több annál, ők is, mint a Deák-párt, nem bíznak önmagukban, illetőleg elveik és programjuk helyességében.
A jövendő titka, hogy ez általános zavarból, midőn jóformán senki sem tudja, mit tegyen, kinek higgyen, kiben bízzék, és melyik utat kövesse, mi fog kibonyolódni; de amennyire emberi ésszel következtetni lehet, valószínű, hogy a jövő követválasztás ezen zavarok dacára is összehozza az eddigi Deák-párti többséget, habár kissé új pártárnyalatokba szétforgácsoltan is. A balközép hihetőleg még kisebbre olvad, mint volt, hanem ehelyett megnövekszik a szélsőbal és a konzervatív párt, mely utóbbi eddig csak papíron létezett, de amely már is kezd »életjeleket« adni magáról.
