28. sz., január 28.
28. sz., január 28.
A béke
Marakodó királyok szemérmetlen csókja, mely vérrel fertőzött orcáikon elcsattan; két dögvészt szóró ajk egyesülése; egy szünet, mely alatt megpihenhetnek a barmok a népek.
Ez a béke. Legalább a legtöbbször ez!
A pecsét, melyet a megkötött békeokmányra nyomnak rá, a nemzetek homlokára sütött szégyenbélyeg, mely még azt bizonyítja, hogy kiskorúak, bárgyúk, királyok ocsmány játékszerei.
S a sorok, a betűk, melyek a békeokmányban az egyetértés és a nép jólétére irányzott törekvések biztosítékai, mind megannyi galád hazugság; még tréfából sem igaz szavuk soha
Világ! mely bölcsnek hiszed magad, mely az istenek titkait fürkészed, s a felvilágosodás századának nevezed az idő e hitvány perceneteit, melyek alatt szolgaságodnak jármait nyögöd, mikor tanulsz meg már gondolkozni?
*
[]
th.
