502. GLÜCK FRIGYESNEK [Budapest, 1909–1910.]
502.
GLÜCK FRIGYESNEK
[Budapest, 1909–1910.]
GLÜCK FRIGYESNEK
[Budapest, 1909–1910.]
a.)
Igen tisztelt Barátom!
Talán ördögöd van hogy az <így kitaláltad a dolgot> ötleteid úgy beválnak. Éppen már mindent megúntam halálosan, ami kevés változatú ételt megenged a doktor, mikor a nagy kultúrnemzet alkotását kapom <Bizony nem hittem volna, igen köszönöm> nagyon megörültem nekik <s igen köszönöm> főleg nagyra veszem, hogy <rám gond tőled> éppen te küldöd, s bámulom hogy [szakadás] mi minden jut eszedbe, s mi mindenre kiterjed figyelmed.
Nagyon megö…
b.)
[Budapest, 1909–1910.]
Igen tisztelt Barátom!
Talán ördögöd van, hogy <így kitaláltad a dolgot> az ötleteid így beválnak. Éppen már mindent megúntam, ami kevés változatú ételt megenged a doktor, mikor a nagy kultúrnemzet alkotásait kapom. <Bizony nem hittem volna> Nagyon megörültem nekik, <igen köszönöm> <igen köszönöm> főleg nagyra veszem, <hogy rám gond tőled> éppen te küldöd, s bámulom, hogy <olyasmire> mi minden jut eszedbe s mi mindenre kiterjed figyelmed.
<Nagyon megörültem mondom, elő is vettem, de azt hiszem – tekintve a német kosztot –, te még jobban megörülnél ha én <küldenék neked> <de innen innen Neked> küldenék neked disznóságokat innen, azaz valamelyik magyar faluból.
De sajnos ezek nekem tiltott paradicsom
Azo
Meg kell azonban vallanom, hogy azzal <…>
Meg kell azonban vallanom, hogy ami akkor vissza <…>
<Éshát> Végre is sikerült mint jó magyarnak valamit kikeresned Berlinben, <ami nekik> <…> <ami> Ami összehasonlítva a mi ilynemű dolgainkkal – fensőségünket mutassa ki. Csakhogy a mi »dolgunk« most tiltott paradicsom előttem.
Köszönöm kedves figyelmedet s igazán…
