ERDEI FERENC ÉS A MAGYAR TÁRSADALOM MODERNIZÁCIÓJA (A tudós és politikus életútja)
ERDEI FERENC ÉS A MAGYAR TÁRSADALOM MODERNIZÁCIÓJA
(A tudós és politikus életútja)
(A tudós és politikus életútja)
A külső minta és követése, az ellene való védekezés összefüggései, a saját modell kimunkálása, illetőleg a társadalomnak a belső tényezőkre való építése a magyar történelem több fordulópontján játszott már igen fontos szerepet.
A kelet-közép-európai régió sajátos történeti fejlődésével – elsősorban a feudalizmus sok tekintetben későbbi és másként való kibontakozásától kezdődő megkésettség, a maga társadalmi strukturális és politikai összefüggéseivel, a modernizáció sajátos feltételeivel és következményeivel – kapcsolatos jelenség ugyanis, hogy a régió társadalmi változásai jelentős mértékben nem szervesen következtek magának a társadalomnak a fejlődéséből, hanem egészében vagy részben külső tényezők hatására. Hozzátehetem – és ez ismét összefügg e régió történetével, a „fogadó közeg” sajátos viszonyaival, jelenségeivel, kialakult társadalmi struktúrájával –, hogy a külső hatás belső következményei nemegyszer további késedelemmel, ebből is következően torzultan és már eleve nem a korabeli nyugat-európai szintnek megfelelően bontakoztak ki. A társadalmi változás külső és belső tényezőinek, e tényezők egymásra hatásának, a külső minta követésének és az ellene való védekezésnek tehát e régió országaiban történetileg különös jelentősége volt, és ez a jelentőség ma sem hagyható figyelmen kívül.
A kelet-közép-európai fejlődés elmaradottsága, sajátosságai, különösképpen az a körülmény, hogy a lényeges társadalmi változások (még a modernizációs folyamatot megelőzően is) általában valamiképpen külső tényezők hatására és külső mintát követve következtek be, sajátos feltételrendszert jelentettek a magyar társadalomtudomány és különösképpen a szociológia számára.
S minthogy Erdei Ferenc tudományos tevékenységében a szociológia központi szerepet játszott – nem szociológiai jellegű munkásságában is tetten érhető a szociológiai szemlélet –, a jelzett problémát egész működésére (sőt nemzedéktársainak tevékenységére) is indokoltan vizsgálhatjuk éppen a szociológia szemléletének alakulásában.
