AZ EGYETEMI TANÁR
AZ EGYETEMI TANÁR
1934-ben nevezték ki a budapesti tudományegyetem általános állattani tanszéke nyilvános rendes tanárává.
Így elérte családi neveltetése, tehetsége és egyéni ambíciója által kijelölt pályafutásának kiteljesedését. Személyében az egyik legjelesebb zoológusnak jutott az a tanszék, amelyen egykor apja hirdette az állattani tudományok igazságait. Ifj. Entz Géza három évtizedes kutatómunka, gazdag hazai és külföldi tapasztalatok után, nagy tudással, méltón került e tanszékre. Munkásságának következő éveiben a magyar kutatónevelésben és tanárképzésben is eredményes munkát végzett.
Előadásaira intézetében és otthon, a szabad napok szabad óráiban készült. Logikus, világos előadásait vázlatrajzokkal és falitáblákkal tette még érthetőbbé.
Tanítványaival foglalkozott a laboratóriumban, de gyakran lakásán beszélte meg velük a problémákat. Vizsgákkor egyszerre több vizsgázó ült előtte, és ő sorba kérdezte valamennyit.
Tanítványai voltak Soós Árpád, Jaczó Imre, Woynárovich Elek, Arno Meschkat, Peter Kipp és sokan mások. Wolsky Sándor is nála szerzett magántanári képesítést.
Az Ihle és Nierstrasz szerkesztette holland egyetemi állattani tankönyv rendszertani részének két, általános állattani részének pedig egy fejezetét ő írta hollandul, azoknak az előadásoknak alapján, melyeket az Utrechti Egyetemen tartott. Itthon litografálva Általános állattan címen jelentek meg előadásai 1934–38-ban, és második kiadásban 1938–42-ben (pp. 1–1264 + 327).
A sejt szerkezete című fejezetet, amely a Szabó Zoltán által szerkesztett A növény és élete című könyv I. kötetében (A Természet Világa című sorozatban) jelent meg, Entz írta. Bár nem egyetemi tankönyv, de a magyar természettudományos művelődés elősegítése mellett az egyetemi és főiskolai hallgatóknak segítséget nyújtott tanulmányaikban.
