Tanulmányok, cikkek (Időrendben)
Tanulmányok, cikkek
(Időrendben)
(Időrendben)
Elvi kérdések a régi magyar irodalomban. Minerva 1923. 162–207.
Aesopus magyar nyelven. Protestáns Szemle 1929. 472–475.
Bornemisza Péter. Protestáns Szemle 1929. 395–399.
Fejedelmek órája. Protestáns Szemle 1929. 619–622.
Magyarországi latinság. Protestáns Szemle 1929. 692–696.
Régi magyar nyelvtanok. Protestáns Szemle 1929. 543–546.
Az első magyar hírlap. Napkelet 1930. 594–596.
Egy új irodalomtörténet margójára. Protestáns Szemle 1930. 98–101. (Pintér Jenő magyar irodalomtörténete)
Kisfaludy Károly. Napkelet 1930. 1017–1019.
Szenczi Molnár Albert lapszéli jegyzetei. Protestáns Szemle 1930. 393–397.
Virág Benedek. Napkelet 1930. 294–295.
A magyar olvasókönyvről. Evangélikus gimnázium értesítője 1930/31. Bp., 1931.
Katona József színi utasításai. Irodalomtörténet 1931.229–237.
A Tanú (Németh László folyóirata). Protestáns Szemle 1932. 612.
Jegyzet a „protestáns orthodoxiá”-hoz. Protestáns Szemle 1932. 196–198.
Az Arany-évforduló utón. Magyar Könyvszemle 1933. 249–255.
In memoriam. Dézsi Lajos. – Négyesy László. Protestáns Szemle 1933. 126–127.
Két évtized irodalomszemlélete (1900–1920). Protestáns Szemle 1933. 112–125.
Herczeg Ferenc 40 év kritikájában. Magyar Szemle 1934. 135–142.
Humanizmusunk helyzetképe Mátyás után és Mohács előtt. Irodalomtörténet 1934. 59–75.
Nicolaus Oláh. La Nouvelle Revue de Hongrie 1934. II. 277–287.
Arisztokrata és polgári írók. Magyar Szemle 1935. 283–286.
A szellem szabadsága. Protestáns Szemle 1935. 391–396.
Dudith András. Irodalomtörténet 1935. 189–204.
Erasmus és Magyarország. Tükör 1935. 485–488.
Oláh Miklós. Apollo 1935. 289–300.
Szenczi Molnár Albert ismeretlen levelei. Protestáns Szemle 1935. 292–302.
Kolostor és humanizmus Mohács után. Magyarságtudomány 1936. 161–195.
A mecénástól a közönségig. Tükör 1937. 112–114.
Humanizmus és reformáció között. Magyarságtudomány 1937. 132–165.
Kosztolányi Dezső. Irodalomtörténet 1937. 9–11.
A protestáns folyóirat. Protestáns Szemle 1938. 130–133.
Módszertani vázlat a gimnázium magyar nyelvi és irodalmi nevelő oktatásban. Protestáns Tanügyi Szemle 1938.
A reformáció és az irodalomtörténeti korszakhatár. Irodalomtörténet 1939. 161–175.
Zrínyi pennája. Magyar Szemle 1939. 326–331.
A magyar irodalom Mátyás király korában. In: Mátyás király-emlékkönyv. Bp., 1940. II. köt. 107–122.
Erdély vagy a magyar enciklopédizmus. Nyugat 1940. 447–450.
Jean Apátzai Csere. La Nouvelle Revue de Hongrie 1940. II. 294–303.
Jelek és magyarázatok. Protestáns Szemle 1940. 219–220.
Magyar irodalom. In: Mi a magyar? Szerkesztette: Szekfű Gyula. Bp., 1940. 297–340.
Németh László. Protestáns Szemle 1940. 219–220.
Babits Mihály. Protestáns Szemle 1941. 311–312.
Gróf Teleki Pál. Protestáns Szemle 1941. 145.
Irodalomtörténeti jelenségek. Magyar Csillag 1941. 192–198.
Magyar írók gondjai – egykor. Ünnep 1941. 4. sz.
Régi és új a magyar szellem életében. Debreceni Szemle 1941. 21–27.
A tanulmányíró. In: Babits-emlékkönyv. Szerkesztette: Illyés Gyula. Bp., é. n. 22–25.
Nemzeti irodalom és népművelődés. Magyar Lélek 1943. 198–203.
A „világiság” néhány változata XVI. sz. irodalmunkban. Irodalomtörténeti Közlemények 1944. 1–20.
Magyar irodalomismeret. In: Magyar Századok (Horváth János-emlékkönyv). Bp., 1948. 193–200.
Miért hallgatnak az írók? Protestáns Szemle 1944. 221–222.
