A hibókos talajon
A hibókos talajon
A Mezőség agyagos talaja nyirkos időben igencsak marasztalóvá tud válni. Egy ilyen őszi napon vitte iskolába a fiát Áron, szépen felöltöztetve az alkalomra, fényesre pucolt csizmában. De a gyerek nem kerülgette a hibókot (azaz a híg sarat), inkább még kereste is, hogy fényes csizmájával beletapicskoljon, mint máskor, meztélláb.
Rászólt hát Áron a fiára:
- Nem használ a szép szó, fiam? Hányszor mondjam még, hogy kíméld a hibókot, kerüld a sarat!
A fiú vállat vont, s nyugodtan felelte:
- Minek kíméljem, édesapám? Hisz van belőle elég!
