Bán család. (Móriczhidai és szendi)
Bán család. (Móriczhidai és szendi)
Eredete homályban van. A XIV. század közepétől a XVI. század kezdeteig Győr megyében virágzott. 1356- és 1363-ban élt Simon, tán épen az, ki 1355-ben Pozsony megye főispánja volt, és Móricz fiának iratik. Ezen Simon már Bán-nak neveztetett valószinüleg báni hivatalától, birtokneve pedig Móriczhida faluról, mint örökségéről. Ő birta haszonbérben Árpás falut is a sz. mártoni apáturságtól. Tőle néhány izen igy alakult az ágazat:
I. Simon.; János mester 1402. 1423.; II. Simon. 1436.; Móricz.;
Az érdeklett haszonbérletet folytatta János, és ennek fia II. Simon is, de végre olymódon, hogy a bérdijt fizetni vonakodtak, miért pörbe keveredtek. De sőt végre II. Simon az érdeklett Árpás falunak egy részét is Móriczhidához foglalta, és ennek egyik utczáját az árpási határon egész a Rábczáig kinyujtották, és a Rábán volt hidat régi helyéből elmozditván, azt Móriczhidánál vezették át a vizen. Mindezekért 1429-ben az akkori sz. mártoni apát Zsigmond király előtt emelt panaszt. Az ügy 1436-ig a királyi itélőszék előtt forgott, midőn már II. Simon fiának Móricznak gyámja Dombó György Árpást visszabocsátá, és a hidnak előbbi helyére tételét is megigérte. – Ily viszálya a Bán családnak a lebényi apátursággal is volt. – Irta magát a család fölváltva majd Móriczhidáról, majd Szendről.
E családból élt 1489-ben Péter (Szendi Bán N.-nek fia) ki az enyingi Török családdal károsan pörölt. Ez még a XVI. század elején is birtokolta a Rábcza tanyát, mit eldődei az emlitett lebényi apáturságtól foglaltak el. Benne hihetőleg e Bán család sirba szállt.*
Tud. gyüjt. 1829-ki foly. XII. 21–24. l. Czech-től.
