Csató család. (Csatóházi †).
Ugocsa vármegyében fekszik, hajdan falu, most puszta Csatóháza, melyet egy Csató alapitott, kitől családja és a helység Csatóháza nevét vette . E család neve régenten Chato-nak iratott, sőt néha Chathó-nak is.
A Csató név régi ázsiai eredetü szónak iratik, mellyel már Kr. u. 663-dik évben a magyaroknak egy hada vagy nemzetsége (tribus) neveztetett. Egy történetirónk szerint , midőn a magyarok (akkor törököknek nevezve, turci) China felé vevén utjokat, egy Láp tónál elterülő pusztán, – mit Chatonak neveznek – megállottak, ott egy külön hadosztályt alakitottak, és azt a pusztától (a solitudine) Csató-nak (Chato) nevezték, mely azután dicsőségben a többit fölülmulta.
A XV. század elején éltek csatóházi Csató György és Leonet, kik a Heteni és Szirmay családdal közös vérség jogán a kihalt Sásvári és Eőszödfalvy család földjeit 1419-ben sajátjokúl tartva felszánták .
1435-ben Chatoházi Csató András és Benedek az országbiró Báthori István itélete folytán Szirmán három telket kap .
1447-ben István Chatófalváról irva, királyi emberül (homo regius) emlittetik .
Birtokos volt a család Szathmár vármegyében is.
1463-ban chatóházi Csató Gergely Szathmár vármegyei Nagy-Paládon részbirtokot kap adományban. Ugyanez 1466-ban szintén Szathmár megyei Tatárfalván részbirtokot, Erdő-Szadán pedig vámszedési engedélyt kap, 1470-ben ismét Szathmár megyei Lukus-teleke, Hirip, Péterfalva, Tisza-Becs, Tisza-Berek, Nagy- és Kis-Hodos, és Remeteszeg helységben részbirtokot kap királyi adományban . Ezen évben idézteté Gergely Perényi Miklóst és Jánost, kik Gergelynek atyját Chato Mihályt, midőn ez utazás közben Becsen meghalt, éjnek idején megrohanák, és felakaszták, és erdejét felégeték és kivágaták .
Gergelynek fia volt talán azon Máté, kiben a csatóházi Csató család 1548-ban sirba szállt, javaiban Szirmay Lajos örökösödvén .