Kondé család. (Póka-teleki.)
Pozsony vármegye egyik legrégiebb nemes családa a Csallóközben, hol Szerdahely mellett fekszik ősi fészke Póka-telek helység, honnan a család előnevét irja.
Törzse Zomor, kinek fia Miklós 1342-ben kapta Póka-telekét, mely hajdan Póka nevü királyi jobbágyé volt, és ennek magvaszakadtán adományban kapta Péter csókakői és gesztesi várnagy, ki ismét szolgájának nevezett Zomor Miklósnak adományozá . Zomortól kezdve a család leszármazása e század elejéig következőleg sarjadzott le:
Zomor; Miklós 1342.; Tamás. †; Jakab dictus Fekete 1379.; Folyt. II. táblán.; János dictus Zomor; Ferencz.; Miklós. 1416. János.; János.; László.; Balás.; Barnabás. 1459.; Mihály.; Demeter. Mátyás. János kir. személynök 1562–1569. (Apollonia); Pál 1576.; Zsófia (Lengyel András); Kata (Szelestey Ferencz); Krisztina (Nádasdy Pál); Bora (Sóky András); Anna (Bucsányi Miklós); Margit (Sitkey György); Mihály. †; Erzse (vassgényi Vass Péter); Ferencz. †; Balás. †; Jakab.; György. † 1618.; Pál.; Pál; (Apollonia); Balás. 1541.;
Jakab, ki az I. táblán. a fekete 1379. 1414.; Margit 1401. (Guthori Imre); János 1403. (Belády Anna); Péter; Jakab; Dora (felbüki Bekes Pál); László 1432.; Lenárd; Pál János 1462. dictus Konde; Mihály; Kata. †; Anna. †; Kristóf; Folyt. köv. lapon.; György.; Jakab.; János (Örkény Ilona); Margit (Orosz Pál); István. †; Miklós. †; Zsófia (Búcsúházy Bertalan); Miklós.; Imre.; Simon.; Kata (Czingelek István); Imre de Papol 1403. sz. Mihályt szerzi; Jakab.; Tamás. 1429.; János.; Dora (Oszlány Péter);
Kristóf, ki az előbbi lapon.; I. Lázár; János. Erzsébet. II. Lázár. Kristóf.; Mihály; Kristóf. †; István; Mihály; Krisztina (Boros Mihály); Mihály †; III. Lázár Pozsony v. alisp. 1741.; István; István.; IV. Lázár.; Imre.; Kata (Bakó Péter); György. †; Ferencz.; Ádám.; Ferencz; Ignácz; László; György; János 1760.; László. †; Éva.; István; Mária (Földes Fer.) Judit.; Bernát. †; László. †; Mátyás; László. †; Mihály pokateleki Kondé; István.; Dora (1. Tősér Mátyás. 2. Mészáros Balás); Magdolna (Léghy Jakab); Zsuzsa (Pécsy István);
A család XIV. XV. századbeli viszonyaira több okleveleket lelünk okmány-tanunkban, nevezetesen az 1382. 1409. stb. évekből
1432-ben László nagyságos Hederváry Györgynek udvarnoka, Pókateleki Jánosnak a fekete nevezetünek fia (lásd II. táblán) Zsigmond királytól kap czimert, mely oklevélben azonban a czimer csak lefestve, de nem egyszersmind leirva van .
Ugy látszik – az egyik ágazat, mely az I. táblán kihalásaig folyik, – mind végig csak a Zomor vezeték-névvel és a közös pókateleki előnévvel élt; e néven leljük Jánost, ki előbb kir. ügy-igazgató, utóbb 1562-ki octob. 26-tól kir. személynök lön. 1568-ban 200 frtot fizetési szaporitást kapott; és viselte e hivatalt 1569-ig . – 1552-ben a Forgách családtól elvett javakból ötven telket kapott, de az ő magvaszakadtán az ismét a Forgách családra szállott. Részt vett a Mérey Mihály s társai által szerkesztett ‚Ouadripartitum' készitésében.
A másik táblázaton álló ágazat viselé mintegy a XV. század közepétől a Kondé nevet. Egy származati táblázat szerint Pálnak fia János neveztetett először e néven. Ez ágból
Lázár Pozsony megye alispánja volt 1741-ben .
Nem birván a legutóbbi három nemzedék leszármazási rendjét, a mult század második felében és e században élők közűl csak az ismertebbeket emlithetem fel:
Kondé Miklós előbb szepesi kanonok, innen 1773-ban esztergami kanonok, majd kir. táb. ülnök, 1791-ben belgrádi fölszentelt czimz. püspök, az esztergami kerület püsp. helytartója, a hétszemélyes tábla ülnöke, végre 1800-ban n.-váradi püspökké neveztetett ki, 1801. april. 21. beiktattatott, 1802. dec. 18-án pedig meghalt, kora 70. évében .
János 1760-ban a m. k. helytartóságnál a számvevő osztálynál másod számvevő.
István 1809-ben cs. k. tanácsossá neveztetett ki.
Ignácz 1810–1815-ben a m. kir. helytartóságnál számvevőségi hivatalnok, és az országház inspectora.
József-Benedek 1810–1820-ban kir. udvarnok, és Esztergam, Komárom, Hont és Pozsony vármegyék táblabirája.
János 1825-ben már szintén a m. kir. helytartóságnál kezd hivataloskodni. 1841-ben már fogalmazó, 1844-ben már titkár volt; egyszersmind a m. nyugpénz-intézet ülnöke.
A Kondé családból István 1721-ben Trencsin megyében Beczkón székelt.
A család czimere itt följebb láthatólag – mint azt Kondé Miklós czimeréről rajzoltatám – a paizs fehér udvarában hármas zöld domb közepsőjén nyugvó korona s azon könyöklő pánczélos kar, kivont kardot tartva, és a kar két keresztbe lőtt nyillal van átlőve; a paizs jobboldali szögletében aranycsillag, a baloldaliban ezüst félhold ragyog . A paizsfölötti sisak koronáján szintén a leirt kar nyillal átlőve, és kivont kardot tartva látható. A sisakról kétfelé szokásos foszladék hullámzik le.