Lépes család. (Váras-keszi †.)
Lépes család. (Váras-keszi †.)
Erdély kihalt családa, mely Zsigmond király korában tünik fel. Közűlök Lépes György 1404–1427. erdélyi n. prépost, 1427-től erdélyi püspök. 1442. mart. 18-án esik el a szent-imrei csatában, mint sirköve a gyula-fejérvári egyházban mutatja. 1425-ben Zsigmond királytól jószágot csere-adományban kap.* Testvére Tamás 1406-ban élt.*
Kaprinai Mss. C. tom. XV. p. 329.
Fejér Cod. Dipl. tom. XI. 482.
Lépes Loránd 1427-ben Erdély al-vajdája*; ennek leánya Potentiana Saári Gellérthez ment férjhez, és férje igy kapta hozományba a Trencsén megyei jószágokat.
Fejér Cod Dipl. tom. X. vol. VII. p. 84. Benkő Transylv. general. I. 197.
Lépes Bernát az 1505-ki rákosi országgyülésre Zaránd vármegye követe.*
Jászai. A. m. nemz. tört. a mohácsi vész után 158.
Lépes István 1596. előtt Nógrád vármegye jegyzője*: és valószinüleg ezzel egy személy azon Lépes István, kit 1596-ban Győr vármegyének jegyzőjeül olvasunk.*
Protokol. C. Neograd anni 1597. p. 16. hol már „nobilis condam Steph. Lépes“ iratik.
Guth Sebestyén czimeres nemes levelén Győr megyében történt kihirdetését aláirása alatt bizonyitja.
A XVI. században legnevezetesebb embere volt a családnak Lépes Bálint (tán fia a följebbi Istvánnák) 1608–1619-ig nyitra püspök, udvari kanczellár, 1619-től kalocsai érsek 1623-ig, mely évben meghalt. Munkái által mint magyar iró is a hittani irodalomban kitünő helyet foglal el.
Ezenkivül ismerjük még e családból Lépes Jánost, kinek neje Várday Anna Várday Pelbártnak leánya volt.
A család czimere L. Bálintnak pecséte szerint négyfelé osztott paizs, egy közép paizszsal, melynek az elmállott pecséten tartalmát már biztosan ki nem lehet venni; ugy látszik valami madár volt. A paizs 1. és 4-ik osztályában jobbról balra rézsutosan csikolat vonul át, alatta és fölötte vár-torony látszik; és a 2. és 3-ik osztályban egyszarvú ágaskodik.
