Rédl család. (Rottenhauseni és rasztinai báró)
Alapítója Redl Ferencz-József, ki a magyar kir. udvari kamaránál tanácsos és a bácsi és tiszai koronai jószágok igazgatója volt, és 1759. maj. 17-én Bécsben kelt czímeres nemes levélben „Rottenhauseni” előnévvel ausztriai örökös tartományokbeli nemességet nyert, 1765. évi april. 15-én pedig M. Terézia királyasszony által magyar nemességre emeltetett fiaival együtt. Fia Ferencz udvari tanácsos és az erdélyi udv. kanczellária előadója volt és 1780. dec. 9-én Bécsben kelt adománynál fogva kapta a Bács vármegyében fekvő „Rasztina” helységet, arról viselendő előnévvel együtt. Meghalt 1801. sept. 7-én. Neje báró Geramb Julia volt, ki 1812-ben a Ludoviczára 1200 ftot ajánlott föl. Ettől két fia maradt: Imre és Gyula, kik 1808. mart 11-én magyar báróságra emeltettek.
Imre az idősb, született 1793. mart. 21-én a m. kir. helytartó tanács tanácsosa volt. Birta Stanits, Klebia, és Sári helységeket az úgynevezett bánságban. Meghalt 1851. januar 5-én. Neje temerini gróf Szécsen Melania (szül. 1811.) kitől születtek gyermekei: a) Malvina (szül. 1833. nov. 2. mhalt 1857. dec. 15-én) férjhez ment 1853-ban báró Hammerstein-Gesmold Fridrik cs. k. kapitányhoz. b) Claudia szül. febr. 3-án, és 3. Béla (jobban Adalbert) szül. 1837. jun. 3-án.
Gyula szül. 1796. aug. 21-én. Birtokos Rasztinán, és Nagy-Dócsán, és Alsó-Ausztriában Karnabrunn és Streitdorfon. 1824. oct. 15-től neje báró Bartenstein Jozéfa-M.-Anna, kitől gyermekei: a) Imre szül. 1825. sept. 9-én meghalt 1856. aug. 1-én, nejétől gróf Bussy-Mignot Anna-Gabriellától maradt leánya M.-Kata, ki 1855. sept. 21-én született. b) Lajos szül. 1830. sept. 8-án, cs. kir. kapitány 1857-ben.
Ferencz-József kamarai tanácsos 1765. m. nemes; Ferencz erdélyi udv. kancz. tan. † 1801. (báró Geramb Julia); Imre sz. 1793. † 1851. báró 1808. m. kir. helyt. tan. (gr. Szácsen Melánia); Gyula szül. 1796. báró 1808. (b. Bartenstein Jozéfa); Malvina sz. 1833. † 1857. (b. Hammerstein Fridrik); Klaudia sz. 1835.; Adalbert sz. 1837.; Imre sz. 1825. † 1856. (gr. Bussy Mignot A.-Gabriella); Lajos sz. 1830. kapitány; M.-Kata sz. 1855.
A család magyarországi nemesi czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. kék udvarban a belső oldalból egy kétfejű aranysasnak fele része látható ki, a 2. és 3-ik ezüst udvar közepén szélent egy vörös pólya vonúl át. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobboldaliból egyfejű arany sas áll kiterjesztett szárnyakkal, fejével balra fordúlva, a baloldaliból ezüst oroszlán nől ki, arany markolatú pallóst villogtatva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Az 1808. évi bárói diplomában igy bővítetett a czímer; a közép paizsban (vagy szív vértben) az ősi czímer látható és pedig úgy hogy a paizs hosszában kétfelé osztva, a jobb oldali kék udvarban a paizs oldalból félig kinyúló arany koronás fekete sasnak felét láthatni, a másik ezüst udvarban a szélent fekvő vörös pólyát; a nagyobb czímerpaizs négy részre oszlik, az 1. osztály szélent kék és ezüst udvarra oszlik, a felsőben kettősfarkú oroszlán ágaskodik, az alsóban vörös rózsafej látszik; a 2. és 3-ik kék osztályban a külső oldalból felleg terjed szét és abból egy férfi kar nyúlik be, bőség szarut tartva, melyből arany, ezüst pénz ömlik ki, a 4-ik vörös osztályban arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábával pallóst tartva. A paizson bárói korona nyugszik, és azon koronás három sisak áll; melyek közűl a jobb oldaliból arany oroszlán nől ki, kardot tartva, a középsőn arany koronás fekete sas áll, a baloldalin két elefánt ormány között, melyek közűl a jobb oldali szélent osztva vörös ezüst, a másik aranykék, a paizsbelihez hasonló rózsa áll. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. A paizst tartó telamonok két oldalról egy egy fehér ló.