Bethleni család. (Kis-Bethleni).
Bethleni család. (Kis-Bethleni).
Erdélyben Fogaras vidékén – irja Kőváry – egy sereg nemesség élt és él, kiket bojároknak, s nem nemeseknek neveztek; valamint czimeres levelöket is boéri levélnek. Ilyen vala a Bethleni család*.
Kőváryn kivül e családról másutt adatot nem lelvén, az egész ismertetés az ő munkájából merittetett. De a családnevet az országos Schematismus szerint Bethleni de Kis-Bethlen-nek lelvén irva, – igy adám.
A családot Fogarasi, máskép Kocsis Ráduly alapitá, ki 1681-ki julius 10-én kapott boéri levelet Brandeburgi Katalintól, mivel – az oklevél tartalma szerint – a fejedelemnőt, több éveken át, minden sérelem nélkül hordozta.
Eleinte apró hivatalokat viseltek. Később János kiemelkedett, és nőül vette Szeredai Jozefát, kitől a mostanig lejövő nemzedék vette származását. E János nemzé Istvánt (az erdélyi kamaránál hivatalnokot) és ismét Jánost, ki már gróf Lázár Annát kapta feleségül. A Guberniumnál titkár volt. Később Bécsben lakott, Kőváry szavai szerint: szép külseje, deli magas termete sok kalandra utat nyitott számára, mit – ugymond – az is nevelt, hogy neve végéről az y-t el szokta vala feledni. E név alatt lépe uj házasságra is.
Két fia öröklé szépségét, de kikben – nevezett iró szerint – a család kihalásnak néz elébe.
