Bornemisza család. (Berzenczei).
Bornemisza család. (Berzenczei).
Alapitá és be is végzé e családot Bornemisza János, Tolna vármegyei jelentéktelen nevü szülők gyermeke, kit Mátyás király emelt a porból* kincstartóságra. 1491-ben Mátyás ellen Miksához pártolt, de visszatérve, kegyelmet nyert. Ulászló korában Buda vára kapitánya volt. 1514-ben a kurucz lázadás legyőzésében részt vett. 1526-ban a mohácsi vész idején II. Lajos királyné Mária mellett Budán lévén, végig ennek hűségében maradt, és Pozsonyba menvén, ott a vár kapitánya és főispánja volt. Ugy látszik meghalt azon évben. Irják azt is róla, hogy ő lett volna egyike, ki Ulászlónak tanácslá, gyermekeit Ferdinand családjával összeházasítani. Állitólag Erdélyben Fogaras várát birta volna, mit az ő halála után kapott meg Nádasdy Tamás. Berzencze várában örököseül Kerechényi Jánost tette. Utódai – Lehoczky szernt – a Káldyak, szentgyörgyi Horváth, Nádasdy, Poky családok*.
Istvánfi 1685-ki kiadás 25. lapon: Hunc Joannem Bornemissam, quae vox sobrium atque abstemium notat, e Tolnensi pernobili oppido oriundum, Mathiarex, virtutis industriaeque ejus captus, ex humili obscuroque loco ad aerearii praefectus ram promoverat.
Istvánfi 1685. kiad. 29. – Révai de Sacra Cor. Schwandtnernél III. 418. – Lehoczky Stemm. II. 63.
Lehoczky még azt is irja*, hogy ez atyja lett volna pécsi Bornemisza Gergelynek, mi azonban már előadottak által is valótlanságnak tünik ki.
Id. helyen.
Hogy mint kincstárnok rosz sáfára volt a pénznek, irja Császár Mihály, ki naplójában irja, hogy fia nem volt, és szegény testvérét nem segite stb.*.
Lehoczkynál id. l. „Homo nescit ponderare, quantum proventum regium sibi usurpavit, et tamen (e helyett noha = licet) filio caret, neque etiam fratrem suum pauperem adjuvat, et utique nescitur, pecuniam quo facit?“ stb.
