Győry család. (Radványi, gróf).
Győry család. (Radványi, gróf).
A mult században emelkedik fel. Radványi Győry István 1770-ben kapja Mária Terézia király-asszonytól királyi adományban Zemplén vármegyében Vitány helységet, melyet utóbb gr. Károlyi Antalnak ad el *. 1785-ben grófságot nyert *. Istvánnak valószinüleg fia Ferencz gróf, ki 1783-ban lett Tolna vármegye főispánja *; – 1787-ben mint cs. kir. val belső titkos tanácsost, Esztergam vármegye főispánját, Moson, Sopron, Győr, Komárom, Vas, Veszprém megyék főispáni helyettesét, és e megyékben királyi biztost találjuk a József császár systemája alatt. Utóbb (1825-ben) Bács, Bodrogh vármegyék főispánja volt. Meghalt 1839-ki april 23-án. Tőle a családfa következőleg sarjadzik le:
Szirmay C. Zemplin not. top. 249.
Histor. Herald. Handbuch 298. l. – Lehoczky Stemm. I. p. 168. szerint 1780-ban lettek grófok.
Agyich Steph. Carmen in festam inaugurationem Francisci Győry de Radvány J. Cottus Tolnensis Supr. Comitis celebratam. 1783.
Gr. Győry Ferencz Tolna várm. főispán. † 1839. april 23. (Gr. Zichy Teréz csillag-keresztes hölgy. † 1821. febr. 22.); László szül. 1807. nov. 17. cs. kir. kamarás. Lak. Perkátán. (Herczeg Lichnowsky Mária-Adél szül. 1815. † 1845.); Teréz csillag-keresztes hölgy. szül. 1810. sept. 19. (Waldecki gróf Boos Ferencz) 1836-tól.; Mária-Antonia szül. 1840. oct. 7.; Felicitas szül. 1842. febr. 12.; Teréz szül. 1843. aug. 19.
A család birja Fejér vármegyében a perkátai urodalmat, melyhez a Tolna megyében fekvő Tápé helység is tartozik.
A család kath. vallásu; és fi-ágon magszakadásnak néz elé.
Nemesi czimerük: a vért kék mezejében hátulsó lábain álló oroszlán, szájában nyilat tartva; ugyanaz emelkedik ki a vért fölötti sisak koronájából. A vértet foszladék körzi. – A grófság nyerésekor e czimer valószinüleg megbővittetett.
