Nemes család. (Szent-Istváni.)
Nemes család. (Szent-Istváni.)
Székely eredetű nemes család. Szent-Istváni Nemes András 1602-ben Báthori Zsigmond fejedelemtől hű szolgálataiért primipilaris levelet kap, és örök időkre minden javai minden nemű terhektől fölmentetnek. 1611-ben B. Gábor fejedelem Tergovistban kelt oklevélben a tergovistai kerületben Gröpén nevű falut adományozza neki, de a melyet a körülmények változtával rövid ideig használhatott. A család tagjai közt kitünő katonák voltak, ilyen István, ki a mult század elején csatában esett el; özvegye Zámbó Dánielhez ment férjhez, és fiát Andrást is magával vitte. Ez András Márkosi leányt vett nőül. Istvántól a családfa* igy áll:
Török Ant. közl.
István 1700.; András (Márkosi N.); András; Mihály.†; Márton (Máthé Anna); András; Mihály.; János (Baternai Kornélia); Miklós (Dobránszky Ágnes); Kornélia.; Irma.; Augusta.; Izabella.; Miklós.
János 1829-ben a selmeczi bányász-akademiában végezve iskoláit bányász tiszt lett, s egyik fő eszközlője volt Nagy-Ágon a bányász iskola létesitésének, hol egyik első tanár is lön. 1834-ben udvari tanácsos, és kitünő geognosta és érczbuvár, Mohs Frigyessel álladalmi költségen a Cseh és Szász országi bányászatok tanulmányozásából gazdag ismeretekkel térvén haza, 1838-ban a nagy-bányai kerületbe, onnan az erdélyi bányákhoz tétetett mérnöknek. 1849-ben az akkori kormány a bánya-ügyek vezetésével bizván meg, e miatt sorsa függővé lön, míg 1850. végén Szebenbe a bányászati ügyek ideiglenes rendezéséhez meghivattatott, utóbb fizetése egy harmadával nyugalmaztatván, jelenleg magán-bányák és érczkutatások vezetésével foglalkozik. Testvére Miklós 1850-ig Torda város pénztárnoka.
