Noéh család. (Cháni.)
Noéh család. (Cháni.)
Közép-Szolnok, majd Szatmár megyei család. Törzse chani Noéh Imre agilis (nőági nemes) és általa neje Ágata és gyermekeik Lőrincz, Pál, András, János, Bora és Margit 1539-ben Budán (festo inventionis S. Crucis) kelt czímeres levélben János király által nemesítettek meg, és czímeres levelök 1570. márt. 17-én Közép-Szolnok megye Ákoson tartott közgyülésén kihirdettetett.
Czímerök a paizs zöld (tán kék?) udvarában álló kalpagos és kardos magyar vitéz, jobb kezével lándzsás nyelen nemzeti szinű zászlót tartva. A paizs fölött foszladékok közt koronás sisak áll.
A családnak két tagja: Sámuel és János Zilahról Szatmár megyébe telepedett, amannak fia János, ennek Gábor 1836. évi dec. 20-án nemességökről Közép-Szolnok megyétől bizonyitványt vettek ki. Sámuelnek nevezett fia János ügyvédi vizsgát tévén, előbb Debreczenben kir. hivatalnok, majd 1837-ben Szatmár megyében tiszti ügyész, 1840-ben jegyző, 1842-ben szolgabiró 7 évig, utóbb cs. kir. tövénykezési ülnök rendelkezés alatt, míg végre magát mint volt hivatalnok végképen kielégíteté. Unoka testvérei Lajos, Imre, Ferencz, Kata és Zsuzsa. A családfai kimutatás következő:
Sámuel Zilahról Szatmárba.; János public. 1836. volt szbiró, és törv. sz. ülnök; János Zilahról Szatmárba.; Gábor public. 1836.; Barnabás (Maróthy Mária.); Sámuel (Egry Laura.); Gyula katona.; Emma (Egry Endre.); Margit.;
