Borsodi vonal.
Borsodi vonal.
I. Jánosnak fiától I. Györgytől ered. Ennek fia I. Péter élt 1635-ben, 1681-ben Soprony vármegye követe volt, és négy gyermeket nemzett, ezek közűl I. Sándor (1698.) nejétől Sándor Máriától nemzett leányában Rozaliában Somogyi Adámnéban kihalt. II. Péter Paulinus szerzetes volt és 1735-ben halt meg.
I. Pál (I. Péternek fia) kétszer nősűlt, első neje Kisfaludy Borbála, a második szentgyörgyi Horváth M. volt. Ezektől nyolcz gyermeke maradt, azonban közűlök Dávid (szül. 1689-ben † 1759.) terjeszté ágazatát. Ez nőűl vévén réthei Nagy Juditot, azzal két gyermeket hagyott maga után, Évát Handlein Ábraham tábornok nejét, és III. Pál-Andrást, ki Borsod vármegyébe telepedett, és azon megyénél 1760-ban főjegyző, majd alispány volt még 1770-ben is. Az 1764. évi országgyűlésen pedig Borsod vármegyének követe. Két rendbeli házasságából nyolcz gyermeke, ezek közt két fia III. Gergely 1828. körűl Borsod megye t. ügyésze, és Ignácz maradtak. Ez utóbbinak a sasos Szontagh családból vett nejétől Szontagh Máriától született leányát Jozéfát negyesi báró Szepessy Lajos birta nőűl.
III. Gergelynek nejétől Megyery Francziskától két fia Imre és István gyermekeikkel együtt a táblán láthatók.
A család czímere – mint fölebb a metszvény is ábrázolja – a paizs kék udvarában zöld téren vörös magyar ruhába, mellvérttel és sisakkal ellátott férfiú áll, oldalán kard lóg, jobb kezével fehér zászlót tart, melynek közepén vörös kereszt látszik. A paizs fölötti sisak koronáján szintén fehér zászló leng vörös kereszttel. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. A család hagyományos véleménye szerint a fehér zászló a rajta lévő vörös kereszttel az ősök egyikének a szent földön táborozott hadseregekbeni részvétét jelöli.
