Türy család. (Sarkadi)
Türy család. (Sarkadi)
Úgy látszik, Magyar országból szakadt Erdélybe, hol Tür nevű helységben már a XVII. században birtokos volt, de 1698-ban már Türi Türy László defectusán a türi nemes telket Apaffytól Keszey János kapta. *
Keszey János Donatiója de Ao. 1698. oct. 16.
A család fáját következőleg szerkesztik: *
Retteghy Napló 121. lap. Hodor K. és Török Ant. közl. De a családfa – úgy látszik, – nem biztos adatok után készűlt.
András lelkész volt. (Rácz Bora); Jób.; Ferencz.; N. (Kándó); id. László † 1773. (1. pestesi Balogh Ágnes. 2. Brázovay Kata); Dániel; András.; László F. Fejéri főispán 1806. (gr. Toldalaghy Kata 2. Váradi Horváth Klára); Sámuel 1784–91. k. táblai ülnök.; András 1794. F. Fejéri főispán kir. tan.; Klára (Kabos Istv.); Teréz (Maurer István); Ágnes (Barcsay Zsigm.); Mária (Fronius Mihály)
Idősb László 1773-ban Vesződőn és Benedeken A. Fejérben nevezetes birtokot szerzett. Fia
László 1771-ben már hívatalnok és kir. táblán, 1783-ban kormányszéki titkár, 1790–94. itélő mester, 1806. főispáni helyettes 1809-ben F. Fejérben főispán, és udvari tanácsos. Leányaiban kihalt.
Sámuel 1784–1790/1-ben kir. táblai valós. ülnök.
András 1771-ben F. Fejérben főjegyző, 1790-ben kir. hívatalos, majd megyéjében főispán, 1794-ben és után, egyszersmind kir. tanácsos, és a törvénykezési bizottság tagja.
Jakab 1771-ben kir. testőr, nincs a táblán, úgy
István sem, ki 1809-ben Fogaras vidéki székbiró volt, és
Jób 1827-ben F. Fejérben adó-író biztos, végre
Sándor F. Fejér megyei írnok.
A család kihaltnak íratik fiágban.
