Lányi Sarolta: Pünkösd reggelén
És vess magot szántóföldjén szivemnek,
Hol dús igék és bús dalok teremnek.
Oh Lélek, el ne hagyj, magamba' félek.
Ha nem vagy itt, hogy őket megalázzad.
Szép szókat adj, szerényen hadd imázzak.
Tetőled tudjam, hogy szép létet élek.
Versekkel áldj meg, költővé avass
S én dallal áldlak mindörökre érte.
Oh légy velem, ha jön még egy tavasz,
Mutass utat szerelmesem szivéhez.