Garami Árpád: Az új gyönyör
Mi kéjt hozott, marcangoló gyönyört:
A húsomon száguldott végig s meggyötört
E rémes, éji, fény-szétcsattanó vonat.
Világítson szelid gyönyörben vállad és a melled
S pihenj le zaklatott, felvérzett kínú akarat
És zord fejem e mámor édessége mellett.
Boruljon el az új gyönyör felettem
S ne üssön szikrát álmatag szemembe.
S viharra, melyre hajdan megremegtem,
Meg se rezzenjen szemem alvó tükre.