Halász Imre: Fiamnak+ • (Midőn gyermeklap szerkesztésébe fogott.)
Halász Imre: Fiamnak+ •
(Midőn gyermeklap szerkesztésébe fogott.)
(Midőn gyermeklap szerkesztésébe fogott.)
Huszonöt éve, hogy érdemes munkatársunk ezt a költeményét megírta tizenhárom éves Ernő fiának hajnal című, egy példányban megjelenő kis lapja számára – mint ő maga mondja – „elrettentésül.” A vers kiadatlan maradt, mert a Hajnal szerkesztője szerint nem ütötte meg lapja mértékét.
Szerk.
Szerk.
(1890.)
Lapszerkesztésbe fogtál gyermekésszel
S cikket kérsz tőlem is, jó gyermekem.
Ugyan mi titkos vágy hajt, ösztönöz, hogy
Te is apádnak indulj nyomdokán?
Kedves fiam, halld meg tanácsomat:
Ne térj ez útra, sivatagba vész az!
Árnyas liget nem int ott pihenőre.
S cikket kérsz tőlem is, jó gyermekem.
Ugyan mi titkos vágy hajt, ösztönöz, hogy
Te is apádnak indulj nyomdokán?
Kedves fiam, halld meg tanácsomat:
Ne térj ez útra, sivatagba vész az!
Árnyas liget nem int ott pihenőre.
Oh vajha jutna osztályrészedül
Az ős erőből, mely az oceánok
Mélyéből a korallok szirtjeit
Építi uj földek talapzatául!
Oh vajha lenne jellemed szilárd,
Kitartó, folytonos munkára kész.
Hidd meg nekem, csak az teremt nagyot,
Ki folyton épít s kőre rak követ.
Amit naponként újra kezdenünk kell,
Naggyá, remekké nem leend soha.
Az ős erőből, mely az oceánok
Mélyéből a korallok szirtjeit
Építi uj földek talapzatául!
Oh vajha lenne jellemed szilárd,
Kitartó, folytonos munkára kész.
Hidd meg nekem, csak az teremt nagyot,
Ki folyton épít s kőre rak követ.
Amit naponként újra kezdenünk kell,
Naggyá, remekké nem leend soha.
Azért, ha lelkesít az égi tűz
S alkotni készt, ne alkoss töredéket.
Legyen pályád homályos és szerény bár,
Csak egy legyen s egész a mű, mit alkotsz.
Nem nagyság, - összhang az, mi boldogít.
Egy Fidiász szobrát ha összezúzzák,
Mi lesz belőle? - hitvány törmelék.
Nem érti a tömeg, mit áldozál
Midőn kiosztád Én-ed legjavát
Naponként, hétről-hétre, évről-évre…
Nem érzi, mit teszen: lemondani
Az alkotásnak égi gyönyöréről,
Szétszórni, pazarolni észt, erőt
S kiábrándulva veszni nyomtalan.
S alkotni készt, ne alkoss töredéket.
Legyen pályád homályos és szerény bár,
Csak egy legyen s egész a mű, mit alkotsz.
Nem nagyság, - összhang az, mi boldogít.
Egy Fidiász szobrát ha összezúzzák,
Mi lesz belőle? - hitvány törmelék.
Nem érti a tömeg, mit áldozál
Midőn kiosztád Én-ed legjavát
Naponként, hétről-hétre, évről-évre…
Nem érzi, mit teszen: lemondani
Az alkotásnak égi gyönyöréről,
Szétszórni, pazarolni észt, erőt
S kiábrándulva veszni nyomtalan.
