Andreas Gryphius: Vanitas! Vanitatum Vanitas!
Andreas Gryphius: Vanitas! Vanitatum Vanitas!
(1616–1664)
Hívságot látsz, valahová a’ földön nézel.
Le-dönti holnap más, mit egy ma gonddal éppít.
'S hol váras áll, öregülő üdővel épp itt
Gazdag mező fog nyílni, melyen pásztor lépdel.
Le-dönti holnap más, mit egy ma gonddal éppít.
'S hol váras áll, öregülő üdővel épp itt
Gazdag mező fog nyílni, melyen pásztor lépdel.
Fennen virágzó fákat nagy-hevű szél tép-el.
Mi él ma még és duzzad - holnap csonttya rémít;
Egyképpen múlás fédi-bé a' hegyet s érczit.
'S a' boldogság ha jő is, másnap jajba vész-el.
Mi él ma még és duzzad - holnap csonttya rémít;
Egyképpen múlás fédi-bé a' hegyet s érczit.
'S a' boldogság ha jő is, másnap jajba vész-el.
Dücsősséges tett' híre szét-foszlik mint álom.
Üdők' játéka, könnyű ember vaj' mit várjon?
Ó mi az mind, a'mit mi drága jónak tartunk?
Üdők' játéka, könnyű ember vaj' mit várjon?
Ó mi az mind, a'mit mi drága jónak tartunk?
Rossz semmiség és árnyék! Szél és por a' sorsunk. -
És réti vadvirág, mit alig venni észbe...
'S az ember azt mi Örök, még-sem vészi észbe!
És réti vadvirág, mit alig venni észbe...
'S az ember azt mi Örök, még-sem vészi észbe!
Csöndes Pál fordítása
