Kárpáti Aurél: Vers.
Kárpáti Aurél: Vers.
Ajkam megért a hüvös hallgatásra,
Fel nem piroslik gyujtó csókadásra,
Szavak fullánkja ívén rést nem éget,
Nem kiván dalt, se bort, se bölcsességet.
Fel nem piroslik gyujtó csókadásra,
Szavak fullánkja ívén rést nem éget,
Nem kiván dalt, se bort, se bölcsességet.
Szemem megért a csendes lehunyásra,
Ha lenne is még érdemes, ne lássa,
Pillám páncélja déli vágytól védje,
Jobb vágytalan az éjszaka setétje.
Ha lenne is még érdemes, ne lássa,
Pillám páncélja déli vágytól védje,
Jobb vágytalan az éjszaka setétje.
Fejem megért a férfibölcsességre,
Nem kérdem már, hogy életem mi végre?
Nem éget láza oktalan miért-nek,
Mindegy: szeretnek, vagy ha meg nem értnek.
Nem kérdem már, hogy életem mi végre?
Nem éget láza oktalan miért-nek,
Mindegy: szeretnek, vagy ha meg nem értnek.
Szivem megért a néma szenvedésre,
Nem zajlik benne lázadó «azértse!»
Fájó-fanyarra higgadt vére óbor…
Uram, elég volt minden földi jóból!
Nem zajlik benne lázadó «azértse!»
Fájó-fanyarra higgadt vére óbor…
Uram, elég volt minden földi jóból!
