R. M. RILKE: APOLLÓ ARHAIKUS TORZÓJA
amelyben szemgolyói értek. Ámde porzó
fénytől sugárzik lámpaként e torzó
s nézése benne lecsavarva még
a mell íve s a lágy-lejtésü ágyék,
honnan mosolygón még a régi vágy ég,
a pont felé, hol a nemzés lakik.
az áttetszően lankás váll alatt
és nem ragyogna, mint vadállat bőre;
egy-egy csillag: mert itt nincs egy tenyérnyi
folt, mely nem rád tekint. Kezdj újra élni.