MARSCHALKÓ LIA: BUCSU
MARSCHALKÓ LIA: BUCSU
Kedvesem, elmegyek, hiába hív szavad vad őzek ligetébe, honnan
Egykor szerelmem került merev szivedre ékül, mint barna mézeskalácsra
Cifra rózsa. Elmegyek, kedves, sietnem kell, mert tavasz csarnoka nyílik,
Rügyek forognak vén fák falában, nagy fészek-áriák születnek,
Zeng a csalit ujjain a kamillahegedű, őrült szagok bolyongnak
És reggel az égi tündér ibolyaszája azt mondta:
Ird meg rohanó ifjuságod kottáit fiatal nő, siess, mert
Estére köd küszöbére kerül márciusi zenéd, s táncod
Nyomán finom rózsabot bokád törötten omladoz.
Egykor szerelmem került merev szivedre ékül, mint barna mézeskalácsra
Cifra rózsa. Elmegyek, kedves, sietnem kell, mert tavasz csarnoka nyílik,
Rügyek forognak vén fák falában, nagy fészek-áriák születnek,
Zeng a csalit ujjain a kamillahegedű, őrült szagok bolyongnak
És reggel az égi tündér ibolyaszája azt mondta:
Ird meg rohanó ifjuságod kottáit fiatal nő, siess, mert
Estére köd küszöbére kerül márciusi zenéd, s táncod
Nyomán finom rózsabot bokád törötten omladoz.
Kedvesem, elmegyek, mézsípokon vágyad hiába száll és csókod
Fekete violái hiába hullatják bókoló szirmaikat szomorú trónom elé:
Engem a ritmus lakodalmán elszerettek tőled a füvek és fények zenebonái...
Fekete violái hiába hullatják bókoló szirmaikat szomorú trónom elé:
Engem a ritmus lakodalmán elszerettek tőled a füvek és fények zenebonái...
