HOLLÓS LAJOS: HA SENKI SEM LÁT
HOLLÓS LAJOS: HA SENKI SEM LÁT
Nomád lelkem köntösének
sujtásában csillagszikrák,
ledobom, ha senki sem lát
s égig futok el mezitláb.
sujtásában csillagszikrák,
ledobom, ha senki sem lát
s égig futok el mezitláb.
Kerge felhő hogyha morcul,
szétpaskolom tenyeremmel.
Tele vagyok szóval, jóval,
örömmel és szerelemmel.
szétpaskolom tenyeremmel.
Tele vagyok szóval, jóval,
örömmel és szerelemmel.
Dalom szárnyán, ha akarom,
táncra perdülnek a tölgyek.
Ijjammal, ha megfeszítem,
szétlövöm a fülledt földet.
táncra perdülnek a tölgyek.
Ijjammal, ha megfeszítem,
szétlövöm a fülledt földet.
Boros kancsómat akasztom
– hadd igyon! – a hold nyakába.
Piros cipőt parancsolok
a százlábu száz lábára.
– hadd igyon! – a hold nyakába.
Piros cipőt parancsolok
a százlábu száz lábára.
Aki meglát, ugy itéljen,
hogy szemét ne födje hályog!
Úgy élek én, mint őseim:
a pásztorok s a királyok.
hogy szemét ne födje hályog!
Úgy élek én, mint őseim:
a pásztorok s a királyok.
