Berczeli A. Károly: Jézus testvére
Berczeli A. Károly: Jézus testvére
Télen, Uram, egyre jobban fázom,
otthon ülve árván szalonnázom,
majszolom a karéj kenyeremet
s útálom a buta életemet.
otthon ülve árván szalonnázom,
majszolom a karéj kenyeremet
s útálom a buta életemet.
Semmim sincsen, amit rakosgassak,
könyvespolcom, amit rámolgassak,
nap-nap után ugyanaz a sorsom,
jövök-megyek s nincsen semmi dolgom.
könyvespolcom, amit rámolgassak,
nap-nap után ugyanaz a sorsom,
jövök-megyek s nincsen semmi dolgom.
De én azért őrzöm még a hitem,
s szegényen is hiszek valamiben,
ennyi könnyel akárhová mennék,
Uram, én a fiad is lehetnék.
s szegényen is hiszek valamiben,
ennyi könnyel akárhová mennék,
Uram, én a fiad is lehetnék.
A fiad is lehetnék, én Uram,
mert élet és halál az én utam,
és gügyögve, mint a kicsi gyermek,
vallom Jézust édes testvéremnek.
mert élet és halál az én utam,
és gügyögve, mint a kicsi gyermek,
vallom Jézust édes testvéremnek.
Bőjtöltem már többet negyven napnál,
fagyoskodtam diszes kirakatnál,
pogányok közt tüzzel prédikáltam,
zsidók között Messiásra vártam.
fagyoskodtam diszes kirakatnál,
pogányok közt tüzzel prédikáltam,
zsidók között Messiásra vártam.
Hónapokig vergődtem egy szón is,
rossz kabátom volt a takaróm is
s reggel-este édes dohány helyett
sokszor szívtam száraz petrezselymet.
rossz kabátom volt a takaróm is
s reggel-este édes dohány helyett
sokszor szívtam száraz petrezselymet.
Semmiben sem különbözöm tőle,
neki is csak Te voltál az őre,
és a lélek, ami szent volt benne,
Uram, jaj, az enyém is lehetne!
neki is csak Te voltál az őre,
és a lélek, ami szent volt benne,
Uram, jaj, az enyém is lehetne!
Ostobák közt én is álltam némán,
nekem is volt könnyes Magdalénám,
nekem is lesz diszes ravatalom
s meghalok majd én is fiatalon.
nekem is volt könnyes Magdalénám,
nekem is lesz diszes ravatalom
s meghalok majd én is fiatalon.
