JANKOVICH FERENC: KISLEÁNYHOZ
s csalitjaid csak most sarjadzanak,
szellő sem éri takaró ruhád:
szép vagy, te drága becsukott virág!
ruhád alá fátyolkák hajlanak,
ugró szivedben bujkál a mosoly:
ha lefekszel, rablókkal álmodol…
alvó homlokod szelid holdkaréj,
szemed talán álmodban fölragyog,
mert sosem hulltak benne csillagok – –