Illyés Gyula: Emeli…
a tájat, hűvösül a lég.
Alpesbe tör az ismerős
szerény vidék.
november magasát a tölgy,
a lepke, énekes madár.
Ürül a völgy.
zúgnak, jégi csókák, sovány
sasok, sirályok lengenek
Ozorán.
rakosgatva perc-lépteit
emel az öregség, szivem
emelkedik.