DERDÁK TIBOR (SZDSZ)
DERDÁK TIBOR (SZDSZ)
DERDÁK TIBOR (SZDSZ) Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Buzgó olvasója vagyok a Hunnia c. folyóiratnak, és sokszor hallgatom a Vasárnapi Újság reggeli műsorát a rádióban, nagy tisztelője vagyok Kunszabó Ferencnek is, úgyhogy az utolsó egy hónapban már az a vélekedés alakult ki bennem, hogy esetleg rossz helyen ülök a Parlamentben, mert olyan benyomásom támadt, mint hogyha ezen a részén a Parlamentnek csupa judeoplutokrata, kozmopolita gazember ülne (élénk, ellentmondó moraj) viszont ahogy a tisztelt Házban ülök, ez az érzésem elmúlt. Azért múlik el, mert az a benyomásom, hogy itt nem gondolják rólunk azt, hogy nekünk nem szent semmi, ami az egyes kis közösségeknek a gyökereit és az embereknek a nemzeti vagy vallási hovatartozását illeti. Itt ilyen vádak nem érnek bennünket, itt jobboldal, baloldal és Közép nagy egyetértésben szokott együtt dolgozni azon, hogy a kisebbségek jogai érvényesüljenek, és ne csak itt, hanem egész Kelet-Európában.
Az az alkotmánymódosítás például, amelyet beterjesztettem, nagyon szép továbbgondolásra talált dr. Pálos Miklós kereszténydemokrata államtitkár részéről. Az én alkotmánymódosításom arról szólt, hogy a kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhassanak létre - a nemzeti és etnikai kisebbségekről van szó -, Pálos Miklós kereszténydemokrata államtitkár pedig ugyanezt a gondolatot az önkormányzati törvényben vélte helyesnek továbbfolytatni.
Ezek után tényleg az az érzésem támadt, hogy nacionalista hangok csak a Ház falain kívül hallhatók, és meg kell mondjam, megnyugodtam, ez a Ház fontosnak tartja azt, hogy Magyarország példát mutasson a nemzetiségi politika tárgyában egész Kelet-Európa számára.
Sajnos a kép egy kicsit sötétedni kezdett a kisebbségi bizottság egyik ülésén, ahol az alkotmánymódosításunknak két szakaszát nem fogadta el a bizottság, éspedig érdekes, hogy melyik két szakaszát nem fogadta el. A bizottság egyöntetű támogatásáról biztosította azt, hogy az etnikai és nemzeti kisebbségek létrehozhassanak önkormányzatokat. A második és harmadik szakaszt, ahol ennek a jogi feltételeit, a valóságos jogi garanciákat, a pénzügyi hátterét próbáltam volna részletezni, azonban már nem fogadta el a bizottság, ugyanis fenntartások voltak azzal kapcsolatban, hogy tényleg legyenek jogi garanciái ezeknek a kisebbségi önkormányzatoknak.
Volt olyan vélemény - erről itt a tisztelt Házban szó is esett -, hogy a nemzeti kisebbségek önkormányzatai egyszerűen az egyesülési törvény alapján szerveződjenek.
Úgy gondolom, hogy ez nagyon veszélyes dolog lenne. Vannak olyan kisebbségek, amelyek gazdagok, s vannak olyanok, amelyek szegények. Nyilvánvaló, hogy ha csak az egyesületi törvény alapján szabályozzuk a pénzügyi hátterüket s kultúrájuk fenntartási lehetőségeit, akkor bizony a szegény kisebbségek háttérbe fognak szorulni. Például nemrégiben történt az az eset, hogy a pécsi televízióhoz fordultak különböző cigány szervezetek azért, hogy legyen nemzetiségi műsora a cigányoknak is a pécsi televízióban, ott, ahol a szerb-horvátoknak és a németeknek van. Azt a választ kapták a pécsi televíziótól egészen döbbenetes módon, hogy jelentkezzenek valami hihetetlen összeggel a következő egy hónapban, és akkor meglesz a műsor. Nyilván nem ez a megoldás Kelet-Európában, ott, ahol a kisebbségek az utóbbi 40 év során anyagilag is általában hátrányosabb helyzetbe kerültek.
Horváth Balázs a ma reggeli rádióműsorban kifejtette, hogy félti a lakosságot attól, hogy az önkormányzati testületek esetleg "ráülnek" a lakosság nyakára, rátelepednek, ahogyan ez a történelemben Magyarországon már előfordult. Attól fél, hogy a lakosság választott vezetői a lakosság akarata ellenére a lakosság nyakára telepednek. Ez a félelem nem teljesen megalapozatlan bizonyos esetekben. A nemzetiségek környékén vélem fölfedezni azt a területet, ahol ez a félelem nem megalapozatlan. Nyilvánvaló, hogy egy olyan területen, ahol a többségi nemzet többségben van a helyhatóságon is, előfordulhat, hogy a nemzeti kisebbség érdekei sérülnek a testületi döntések során.
A védelmet ilyenkor nem fölülről kell megteremteni, ahogyan a belügyminiszter úr reggel ajánlotta a rádióban, hanem alulról. A jogi garanciák védőeszközeit kell megajánlania azoknak a közösségeknek, akiknek sérülhetnek az érdekei, s nem fölülről vigyázni minden egyes ügyre.
Van előttünk egy javaslat - szintén a kisebbségek tárgyában - Fodor Gábor beterjesztésében, amelyik éppen erre jó. Kisebbségi ombudsmanokat akar rendelni az egyes helyhatóságok mellé is. Amikor Fodor Gábor beterjesztette javaslatát, a Magyar Demokrata Fórum sebtében egy ellenjavaslattal állt elő. Hogy mennyire sebtében, azt bizonyítja az, hogy hamarosan kétszer is át kellett dolgozni. Nem tudom, a végső szöveg elkészült-e mára.
Az a benyomásom támadt, hogy a Fodor Gábor-féle javaslat ezen ellenjavaslatok során kilúgozódott. Az az erő, Amit egy-egy ilyen kisebbségi ombudsman intézménye jelenthet, megszűnt az ellenjavallatok miatt, s mindenféle jogi garancia eltűnt mögülük Azt hiszem, itt koncepciókat kell szemügyre vennünk: a kisebbségek tagok legyenek ezekben az önkormányzatokban, vagy államalkotó tényezőként akarjuk őket figyelembe venni. Önök bizonyára jobb matematikusok, mint én, így a tag és a tényező közötti különbséget talán nem kell részletesen megvilágítanom. Biztosan mindenki emlékszik rá, hogy a tag az összeadásban szerepel, a tényező pedig a szorzásban. A tag jelentősége számszerű kicsinységével egyenes arányban csökken a végeredményt illetően. A szorzás esetében a tényező megsokszorozhatja a végeredményt. (Mozgolódás.)
Nyilvánvalóan a kisebbségekről beszélek, hiszen a tényező - ahogyan a matematikában is államalkotó tényezők esetében is bizonyos autonómiával bír a műveletek sorrendjében. Egészen biztos vagyok benne, hogy nem véletlenül mondják a tagra, hogy nem oszt és nem szoroz. Ha egy kisebbségi tag lesz az önkormányzatban, ez sem fog sem osztani, sem szorozni.
Úgy gondolom - a kereszténydemokrata, fideszes és a szabad demokrata javaslatok is ilyen irányban hatnak -, hogy nem tagnak, hanem államalkotó tényezőnek kell tekinteni a hazai kisebbségeket. Ilyen módon is példát mutatva más felé.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
