ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tiszteletben tartván, hogy a részletes vitánál tartunk, a 385-ös számmal benyújtott módosító indítványról szeretnék beszélni. Kérem Önöket, amennyiben mód van rá, keressék elő ezt az indítványt.
Három mondatot engedek meg magamnak a frakció nevében, amelyet az Alkotmányban 44/c szám alatt szereplő alkotmányos passzushoz szeretnék mondani.
Úgy gondoljuk, hogy ez a törvény nem az a törvény, amelyet látni szerettünk volna önkormányzati törvényként Magyarországon. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy ez a törvény szükséghelyzetben született meg, idő szűkében. A választások - amelyek valóban nem halaszthatók tovább megszorították a lehetőségét az előkészítésnek.
A Fiatal Demokraták Szövetsége a törvénnyel kapcsolatban azt a magatartást választotta, hogy igyekezett a módosító indítványaival - megítélésünk szerint - szakmailag valamivel jobbá tenni a tervezetet.
Ez részben sikerült. Fontosnak tartjuk ezért leszögezni, hogy ez a tervezet, amely Önök elé fog majd kerülni, és amelyből az Alkotmányba kerülő passzusok nagyrészt származnak, ez nem az a tervezet, amit a Belügyminisztérium először nyújtott be elénk. Ez módosított előterjesztés és javaslat, amely megítélésünk szerint lényegesen jobb, mint az előző volt.
Ezek után a 44/c szakaszról. Önök nagyon jól tudják azt - különösen azok a képviselőink, akik egyéni kerületből jutottak be, egyéni választókerületből, ebbe a Parlamentbe - hogy nagyon fontos dolog, hogy egy önkormányzati törvény jogdogmatikailag, logikailag kiváló legyen, koherens legyen, de ugyanígy nagyon fontos, talán még fontosabb az, hogy mindenképpen kellő gazdasági önállósággal és forrásokkal rendelkezzenek az önkormányzatok, mert ha ezzel nem rendelkeznek, akkor papírra írt üres szavak maradnak azok a megfogalmazások, amelyek a törvényben szerepelnek.
Ezért mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy, valamifajta garanciát nyújtson a kormányzó párt, a Belügyminisztérium, a Kormány arra nézve, hogy a helyi önkormányzatok gazdaságilag önállóak lesznek, és képesek a lábukon megállni. Éppen ezért nyújtottuk be a 385-ös szám alatt szereplő módosító indítványunkat, amely az Alkotmány 44/c szakaszát úgy kívánja módosítani, hogy - és idézem innentől "a helyi önkormányzatokról és gazdálkodásuk alapvető szabályairól szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." Tudatában vagyunk annak ugyanis, hogy a Kormány az elkövetkezendő időszakokban nagyon erős pénzügyi nyomás alatt lesz. Nagyon szeretnénk, ha garanciáink lennének arra, hogy a Kormány az elkerülhetetlenül rá nehezkedő pénzügyi nyomás elől nem a könnyebb ellenállás irányába próbálna meg menekülni, hanem más irányba haladna.
Nagyon szeretnénk, ha ebben a törvényben garanciák lennének arra nézve, hogy az önkormányzatoktól pénzeszközöket elvonni nem fognak, és arra is garanciák lennének, hogy az önkormányzatok bizonyos anyagi eszközöket feltétlenül megkapnak. Úgy gondoljuk, hogy méltánytalan lenne, ha azzal a váddal illetnénk ezt a Kormányt és ezt az előterjesztést, hogy az előterjesztés mögött az a kormányzati szándék húzódik meg, hogy a Kormány az egyszer osztogatott, máskor fosztogatott politikáját kívánja alkalmazni. Ilyen vádat mi nem fogalmazunk meg, ismétlem mégegyszer: ez méltánytalan lenne.
Úgy gondoljuk azonban, hogy azt mindenképpen el kell mondanunk, hogy ebben a törvényben arra azonban nincsen garancia, hogy ilyen kormányzati politika ne valósulhasson meg. És itt egy ellenzéki frakciónak nem abban kell hinnie, amit a Kormány mond, hanem garanciákat kell látnia és tapasztalnia ebben a törvényben. Ezért szeretnénk, hogy ha ez a szakasz, amit elmondtunk - elmondtam - belekerülne az Alkotmányba, és az ellenzék garanciákat kapna arra, és az önkormányzatok ezzel együtt garanciákat kapnának arra, hogy pénzeszközeik, gazdálkodásuk legfontosabb szabályai csak akkor változhatnak meg, ha ebben a kérdésben az Országgyűlésben konszenzus alakul ki.
Úgy gondoljuk ugyanis, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy a kormánytöbbség arra kapott felhatalmazást szavazóitól a szabad és tisztességes választások alkalmával, hogy egy új rendszerben kormányozzon. De úgy gondoljuk, hogy az új rendszernek az alapjait lehetőleg közösen kellene megvetni. Ez a megállapítás megítélésünk szerint különösen igaz az önkormányzatok rendszerére vonatkozóan, mert egy önkormányzati rendszer akkor igazán jó, ha minél kevesebbszer kell azt módosítani. Ezért lenne jó, ha az önkormányzatok gazdálkodásának legalapvetőbb szabályairól konszenzust tudnánk kialakítani, mert ez garancia lenne arra, hogy a mindenkor kormányzó - és az esetleges választási eredmények megfordulásával az új kormánykoalíció, tehát a mindenkori - kormány nem kényszerülne arra, hogy az elődjének nagyon fontos, az önkormányzatok alapvető jogait és alapvető intézményeit érintő kérdéseit újra szabályozza, mert azoknak állandóaknak és stabilaknak kell maradniuk. Ezért helyes lenne - még egyszer mondom -, ha ezeket az alapintézményeket, a gazdálkodás alapvető, legfontosabb szabályait konszenzussal raknánk le. Ezért terjesztettük be ezt az indítványunkat.
Ezek után pedig, végezetül tisztelettel megkérem a kormánytöbbség képviselőit, hogy nyilatkozzanak erről az indítványunkról. Szeretnénk valamifajta állásfoglalást hallani arról, hogy számukra ez a megfogalmazásunk, amelyet 385-ös szám alatt nyújtottunk be, elfogadható-e vagy nem. Nem tartjuk ugyanis elégségesnek azt az ismert álláspontot, amelyet a belügyminiszter úrtól tudhattunk meg a ma reggeli rádióadásokból; szeretnénk, hogyha érvelő álláspontokat a mi előterjesztésünkkel szemben itt a kormánytöbbség vagy a Kormány szintén kifejtene. Köszönöm szépen. (Taps.)
