KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelentkezésemet írásban leadtam, így valami félreértés lehetett. A Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti képviselőcsoportja a helyi adók bevezetésének elvével – azzal, hogy biztosítani kell az önkormányzatok számára meghatározott körben az adófizettetés jogát, és ezzel a nagyobb fokú gazdasági önállóság megteremtését – egyetért. Ezzel azonban a végére is értem mindazon tételek felsorolásának, melyekkel a most tárgyalt törvényjavaslatból maradéktalanul egyetértünk. (Derültség, taps az MDF soraiból.)
A helyi adókról szólva elöljáróban meg kell állapítani, hogy nem felel meg a valóságnak a Kormány azon többször elhangzott állítása, mely szerint 1991-ben nem kívánja az adóterhelést növelni. A helyi adókból tervezett éves szintű bevétel összesen 26 milliárd forint, melyből 16 milliárdot a vállalkozások, 10 milliárd forintot pedig a magánszemélyek fizetnének be.
1990-ben a várható helyi szintű adó 2 és fél milliárd forint lett volna, az 1991-ben beszedni tervezett tehát ennek a tízszerese.
Talán ideje lenne már őszintén beszélni az állampolgárokkal és a parlamenti képviselőkkel egyaránt, ezért világosan ki kellett volna mondani, hogy úgy tesz a Kormány kísérletet új adófajták bevezetésére, hogy a korábbi adók szintjét nem mérsékli, sőt azt is emelni szándékozik. Gondoljunk csak a személyijövedelemadó-tábla változatlanul hagyására. Mindez együtt azt jelenti, hogy a javaslat elfogadása esetén úgy történik a változtatás az adózás szerkezetében, hogy egyúttal a kivetett adók volumene is megnő. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a törvényjavaslat kerettörvény, az önkormányzatokra bízza, hogy mely adófajtákat kívánja bevezetni, és meghatározhatják ezek mértékét is.
Ismerve azonban az önkormányzatok 1991. évi várható nehézségeit, attól tartunk, hogy működőképességük biztosítása érdekében bele fognak kényszerülni a helyi adók fizetésébe, ezért erre a kérdésre a költségvetés tárgyalásakor még vissza kell térnünk.
Ezek után ismertetem lényegesebb kifogásainkat: az építményadó esetében nem tartjuk igazságosnak a négyzetméter alapján történő adó megállapítását. A megadott mértékeket ráadásul túlzottan magasnak tartjuk. Tudjuk természetesen, hogy maximum- és minimumértékek egyaránt vannak, ezzel együtt túlzottnak tartjuk. A négyzetméter alapján történő adómegállapítás nem tesz különbséget az épületek kora, állaga, kivitelezésének színvonala között. A forgalmi érték alapján történő adóztatást ugyanakkor ma kivihetetlennek tartjuk. Képtelenség ugyanis, hogy az önkormányzatok minden egyes építmény forgalmi értékét képesek legyenek meghatározni egy adott településen. Ráadásul a mai magas infláció mellett ebből az következne, hogy az önkormányzatok az inflációt adóztatják, évente megállapítva az ingatlan értékét.
A legfőbb indoka annak, hogy nem értünk egyet az építményadó bevezetésével, nem ez. Közismert, hogy Magyarországon a munkabérek nem tartalmazták az otthon megteremtésének a költségeit, mert a szocialista állam elméletben magára vállalta a lakás biztosításának feladatát. Természetesen, mint annyi más kötelezettségének, ennek sem tett eleget. Az állam a '70-es évek végétől fokozatosan kivonult a lakásépítésből, ezt a terhet az állampolgárok vállára rakva. A magánerős lakásépítést különféle kedvezményes hitelkonstrukciókkal ösztönözte. Ennek keserű poharát majd a költségvetési vita során fogjuk egymás kezébe adogatni.
Közismert azonban, hogy a hitelekkel együtt is rendkívüli fizikai és anyagi megterhelést jelentett a családok számára saját otthonuk megteremtése. Gondoljunk csak a több százezer, kalákában 5-6 év alatt felépült családi házra például vidéken, kis településen. Ezek a családok áldozatvállalásukkal, lemondásukkal saját településük és a népgazdaság vagyonát gyarapították. Vajon szabad-e ezért őket egy magas adóval megbüntetnünk? Jelenleg a házadó működik. Itt az egyedülálló családi házak 100 négyzetméterig adómentesek, társasházak esetén a lakások 80 négyzetméterig adómentesek.
A korábban felvett hitelek 30 éves adókedvezményt kaptak, az újabban felvettek 10 éves adókedvezményben részesülnek. Súlyosan bántaná az érintettek igazságérzetét, ha ezek a kedvezmények utólag megvonásra kerülnének. Mindezek következményeként javasoljuk az építményadó törlését a törvényjavalatból.
A telekadó esetében sem értünk egyet a négyzetméter alapján történő adókivetéssel. A telek forgalmi értékei tíz-húszszorosai is lehetnek egymásnak, elfogadhatatlannak tartanánk, hogy egy szabolcsi faluban egy azonos nagyságú telekért ugyanakkora adót fizessenek, mint egy budapesti jobb kerületben lévő, azonos nagyságú területért. Ezért a törvényjavaslat ezen részét törölni javasoljuk.
A korrigált forgalmi érték alapján történő adókivetést ezzel szemben lehetségesnek tartjuk a telkek esetében. Egy-egy adott település önkormányzata számára nem fog megoldhatatlan feladatot jelenteni azon településrészek kijelölése, melyek esetében a forgalmi érték eltér egymástól. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a telkek értéke nem csak az infláció miatt változik, hanem befolyásolja azt például a spekuláció, vagy például az is, hogy az önkormányzat egy adott területen olyan infrastrukturális fejlesztést hajtott végre, melynek értéke beépül a telek értékébe.
Nem értünk egyet a vállalkozók kommunális adójának kivetésével sem. Ma, amikor a munkanélküliség növekedésével kell számolnunk, megengedhetetlennek tartjuk a foglalkoztatottak száma alapján történő adóztatást, ezért ezt a részt is törölni javasoljuk a törvényjavaslatból.
A vállalkozók – nagyon helyesen – a helyi adókat költségként számolhatják el – hallhattuk az expozéban is. Ezek után nem értjük, hogy miért nem tehetik meg ugyanezt a magánszemélyek is, ezért javasolni fogjuk a személyijövedelemadó-törvény tárgyalásakor, hogy a helyi adó az adóalapból levonható legyen. Javasoljuk továbbá, hogy a lakosság számlával igazolt infrastrukturális beruházásai a helyi adókkal szemben elszámolhatóak legyenek.
Ezeket a módosító indítványainkat, valamint más kisebb jelentőségűeket is korábban benyújtottuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslatainkat nem a vita kedvéért, hanem az együttgondolkodás lehetőségének a reményében tettük, annak érdekében, hogy az önkormányzatok számára fogadható és az adózó állampolgárok számára is elfogadható törvényt alkossunk.
Jelenlegi formájában a helyi adókról szóló törvényjavaslatot a Szabad Demokraták Szövetsége nem tudja elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
