TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)

Full text search

TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A helyi adók bevezetésének szükségessége, azt hiszem, mindnyájunk számára vitathatatlan. Két kérdésre azonban mindenképpen válaszolni kell. A törvény elfogadása vagy elvetése esetén egyaránt meg kell válaszolni, hogy a helyi adóztatás milyen módon épül be a jelenlegi elvonási és adórendszerbe. Csökken-e a várható bevétel reményében a központi költségvetés támogatása, vagy ez a bevétel plusz bevételi forrást jelent-e az önkormányzatoknak? Válaszolni kell arra is, hogy a települések lakóinak és vállalkozóinak anyagi terhei elmozdulnak-e, és ha igen, milyen arányban és milyen mértékben.
Ismerve a Kormány álláspontját, a beterjesztett 1991. évi költségvetési törvényt és a központiadó-rendszerrel kapcsolatos előterjesztett javaslatokat, bízton lehet állítani, hogy súlyosabb terhekre lehet számítani 1991-ben is. Nincsenek illúzióim ahhoz, hogy a Kormány elképzeléseivel szemben az ellenzéknek milyen ereje van egy jelentősebb forntáttörésre, mégis néhány gondolat megvalósításával talán elviselhetőbbé lehet tenni az állampolgárokra nehezedő terheket.
A törvényjavaslat három legfontosabb koncepciós elemére kívánnám a tisztelt Ház figyelmét felhívni.
Az egyik, hogy nem kötelező ennek a bevezetése; úgy fogalmazott a törvényjavaslat, hogy az önkormányzat ezt bevezetheti. Ez mindenképpen pozitív előjelű, talán ez az egyetlen pozitív előjelű javaslat a törvényjavaslatban. Bár szerintem ez viszont akadémikus kérdés, mert az önkormányzatoknak nem sok választásuk marad a bevezethetőség vagy annak elvetése kérdésében.
A másik ilyen koncepciós kérdés: a mértéke. Erre most nem kívánok részleteiben nagyon kitérni, mert ebben több módosítás is van, rengeteg észrevétel hangzott el már most az általános vitánál is. Annyit jegyeznék meg, hogy itt vita van az adóminimum kérdésében, hogy szükséges-e vagy nem. Ezzel kapcsolatban az a Kormány álláspontja, hogy azért szükséges, hogy az elmaradott települések ne kérjenek állami támogatást a költségvetésből, hogyha ők nem tesznek meg mindent annak érdekében. Én úgy gondolom, hogy azoknak a településeknek nem kell megkötni a kezét, akik nem kérnek plusz támogatást, mert nem elmaradottak; mert vannak olyan települések, amelyek elmaradottak. Én azt hiszem, hogy egyet kell ugyan érteni ezzel a szándékkal, de nem ebben a helyiadó-törvényben kell ezt szabályozni, hanem az önkormányzati törvényben, vagy ott, ahol ezeket a pénzeket osztják az elmaradott településeknek.
A harmadik koncepciós kérdés a leglényegesebb kérdés. Az a kérdés, hogy mit adóztathat az önkormányzat és milyen adókkal terhelheti a település lakóit. A vagyoni típusú adóknál a telek- és építményadó, a kommunális adónál ennek keretében közműfejlesztési adó, munkaerő-foglalkoztatási; az idegenforgalmi adónál a nem állandó lakosként való tartózkodásra vetett ki adókat; a helyi iparűzési adónál pedig a gazdasági tevékenység űzésére.
A Kormány álláspontja szerint minél több adóztatható tárgy van és minél több különböző típusú adó, annál több választási lehetősége van az önkormányzatoknak. Itt vitáznék elsősorban a Kormány álláspontjával és a Kormány előterjesztésével.
Én azt hiszem, nem azt kell nézni, hogy mit és milyen adókat szab ki a helyi önkormányzat és mit adóztat, hanem azt, hogy kit adóztatnak. Ez a lényeg, az alanyi oldal. Ez politikai kérdés, mégpedig helyi politikai kérdés elsősorban; mert nem lényegtelen az, hogy az állampolgároknak milyen körét fogja az önkormányzat adóztatni. Ha elolvassuk a törvényjavaslatot, abból kitűnik, hogy két kört érint az alanyi oldalon. Az egyik a tulajdonosi – ide tartozik az építményadó, a telekadó; ez mind a tulajdonosokat terheli, a kommunális adó, az idegenforgalmi adó is. Ezek a kérdések mind összevonhatók tulajdonképpen a tulajdonosi jogosítványoknál fogva a telekadóban, amiről az SZDSZ álláspontját már elmondta Kuncze Gábor képviselőtársam.
A másik kör pedig a vállalkozói, ahol az iparűzés és a foglalkoztatás után fizetendő adók köre összpontosul.
Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat ettől eltérő koncepciószerkesztése mindenképpen hibás és nem elfogadható. Ez csak újabb társadalmi egyenlőtlenségeket fog teremteni.
Két-három mondattal hadd mondjak az építményadóról egy-két gondolatot, bár itt már nagyon sokan érintettek egy-két kérdést. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy milyen megoldhatatlan adminisztrációs feladatokat ró az önkormányzatra az építményadónak a bevezetése. Először is nincsenek felmérve az építmények. Tisztázatlanok és tisztázhatatlanok azok a terhek, amelyek az építmények tulajdonosait terhelik. Például egy családi háznál, amely nemrég épült. Önök nagyon jól tudják, itt van a tisztelt Ház előtt a kamatterhekkel kapcsolatos tervezett 1500 forintos határ. Ez kétszer is számítható, mert ha valaki egy felújítást végzett, az még plusz 1500 forintos felújítási teher. Terheli az állampolgárokat, a tulajdonosokat a kölcsöntörlesztés, fogja terhelni most akkor az építményadó, ha megszavazza a tisztelt Ház. Nem beszélek a kötelező gépjárműbiztosításról.
Tehát azokról a kérdésekről, amelyek egyszerűen felmérhetetlenek. Ez a mentességi körökben egy olyan bürokráciát fog teremteni, amelyik egyszerűen követhetetlen. Nagyon sérelmes a négyzetméter-értékelés. Nem mindegy, hogy rózsadombi négyzetméter, vagy pedig egy kiskunlacházi tanyának a négyzetmétere. Ugyanez a helyzet a korrigált forgalmi értéknél. Egyrészt ezeket fel kell mérni. Minden lakást egyedileg felmérni méretében, műszaki állapotát megállapítani. Gondoljanak arra, hogy az adózás rendjéről szóló jogszabály lehetővé teszi a bírói megtámadást. Bírósági perek tömkelege fog megindulni. És gondoljanak arra, hogy ilyen körülmények között mikor lesz egyáltalán bevezethető ez az egész helyi adó kérdése. 1992 előtt biztos nem. Nem osztom az államtitkár asszonynak az expozéban tett azt a megjegyzését, hogy az egész előterjesztés nem bürokratikus ebben a körben.
Meg kell jegyeznem, hogy a kommunális adónál is a telektulajdonra lehet vetíteni ugyanúgy az értéket, hiszen a közművesítés fokával összefügg. Itt erről még nem beszéltek, de külön ki szeretném emelni, hogy a kommunális adónál az adót a tanácsi lakásoknak a főbérlőire is ki lehet vetni. Ez semmiképpen nem elfogadható, ez egy diszkrimináció. A tanácsi bérlőkre ki lehet vetni, a magánház bérlőivel szemben pedig nem vethető ki. Én azt hiszem, hogy a mai demokráciában ez elfogadhatatlan.
Meg kell jegyeznem, hogy az önkormányzatoknak – akik tulajdonosai ezeknek a tanácsi bérlakásoknak – az árak megállapításáról szóló törvény erejénél fogva a bérleti díj megállapítása az önkormányzat joga. Minden további nélkül ezeket a kommunális adókat a bérleti díjban bármikor érvényesítheti, tehát nincs szükség erre, hogy külön kommunális adót lehessen megállapítani.
Ugyanígy nincs értelme az idegenforgalmi adónak sem, amely ugyancsak a tulajdonosnál jelenik meg vagy a vállalkozónál. Eddig is volt üdülőhasználati díj vagy üdülőhelyi díj; a helyi tanácsok ipi-apacsot játszottak, hogy meg tudják fogni az üdülőtulajdonosokat, hányan aludtak az éjjel náluk, hogy aztán kivethessék az üdülőhelyi díjat. Most ugyanez fog történni ebben a körben az idegenforgalmi adónál, azoknál a vendéglátó, fizető helyeken pedig a helyi iparűzési adóban megjelenik minden további nélkül, hiszen ez bevallott dolog, tehát erre sincs szükség.
Ugyanez egyébként a helyzet a foglalkoztatással – erről már beszéltek, erre nem is akarok kitérni –, de az idegenforgalmi adónál ugyanúgy megjelenik ez, illetve a vállalkozóknál megjelenik a foglalkoztatottak létszámában.
Én úgy gondolom tehát, hogy a helyi adó mértéke kiváltható a telektulajdonnál – akár üres, akár beépített –, és kiváltható a vállalkozói körben.
Tisztelt Ház! Nem akarok most a különböző részletekbe bocsátkozni, azokra a részletes vita során úgyis ki fogok térni. Mindössze az volt a célom, hogy gondolatokat ébresszek képviselőtársaimban módosító indítványaik előterjesztésénél.
Kérem, vegyék figyelembe, hogy egy keretjogszabályt kell alkotnunk, olyat, amely tág keretet biztosít az önkormányzatoknak, egyszerű és közérthető legyen, de egyidejűleg a társadalom teherbíróképességét is figyelembe veszi. Köszönöm szépen. (Taps.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit