HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szájer képviselő úrnak tökéletesen igaza volt, amikor egy megjegyzésemre, két mondatomra hivatkozott, de hadd nyugtassam meg, kifejezetten örültem annak – és ilyen tartalommal, ilyen felhanggal, ilyen hangulattal is mondtam el –, ahogy ő mondta, és talán annak idején én is mondtam, hogy "lobbyzott" Sopron érdekében. Kifejezetten örültem neki, és azt mondom, hogy hála Istennek, ugyanis semmiféle elmarasztalásféle, Képviselő Úr, nem volt ebben, nehogy félreértse! Amennyiben úgy értelmezte megjegyzésemet, nagyon sajnálom!
Tisztelt Elnök Úr! Wekler képviselő úrnak súlyos és elmarasztaló megjegyzései voltak az országgyűlési határozat előterjesztésével kapcsolatban. Alkotmánysértő – volt az egyik jelzése. Azért nagyon szeretném, ha figyelmesen elolvasná a mi előterjesztésünket és az önkormányzati törvényt, az ÖTV-t, összevetné a vonatkozó szakaszokat. Én most nem akarok itt előadást tartani, mert nem ez a kötelességem, ezt majd a bizottság meg fogja tenni. De azért egy mondatot felolvasok. A jogszabályok miatt megyei és megyei jogú városi önkormányzatokról van szó, tehát nem ahogy ő írja, helyi önkormányzati jogokról. Majd egyszer el fogunk beszélgetni arról, hogy mi a különbség a települési önkormányzat, a helyi önkormányzat, a megyei önkormányzat között, de erre nem a Parlament alkalmas. (Taps a jobb oldalon.) Következésképpen a Kormány nem alkotmánysértő előterjesztést tett, de majd nyilván a bizottság fel fogja a képviselő úr figyelmét hívni.
A békéscsabai és a Szombathellyel kapcsolatos adatokat a polgármesterek előterjesztéséből vettük ki szó szerint. Összehasonlítottuk. Magától értetődő, hogy ezt a kritikát elfogadom, és jelezni fogom a békéscsabai és a szombathelyi polgármesternek. Azt, hogy pontatlanok voltak az adataik, vagy hamisak voltak, nem tudom, azt föl sem tételezem.
Tisztelt Ház! Valóban egy feltételt szab a törvény: a lélekszámot, és az Országgyűlésre bízza azt, hogy elfogadja megyei várossá, azzá nyilvánít egy települést, avagy sem. Az előkészítő munka során, amelyre egyébként rendkívül rövid idő állt rendelkezésünkre, ugyanis meg kellett alakulniuk a települési önkormányzatoknak, föl kellett dolgozniuk, dönteniük kellett abban a kérdésben, hogy megyei jogú városok akarnak-e lenni. Ezt egy határidőn belül fel kellett terjeszteniük, jogszabályi határidőn belül fel kellett terjeszteniük a Belügyminisztériumba, mi pedig haladéktalanul terjesztettük tovább a Parlamentnek. Tehát ilyen rövid idő állt a rendelkezésünkre, és ezért a Belügyminisztérium, miután úgy gondolom, hogy nem a mi kötelezettségünk, nem dolgozta ki azokat a szempontokat, amit egyébként megtehetett volna. Én ezt nem vitatom, hogy a Belügyminisztérium szerint milyen jogszabály, milyen szempontok alapján lehet valamely település megyei jogú város vagy nem. Mi úgy gondoltuk, hogy a törvényi rendelkezés alapján ezt a Parlament, illetve az arra illetékes bizottság, ebben az esetben az önkormányzati bizottság megadja, lévén ő a jogszabályalkotó és nem a Belügyminisztérium. De természetes, ha a jövőben azt várja el az önkormányzati bizottság tőlünk, hogy az alapvető szempontokat mi határozzuk meg, akkor ezt a munkát a Belügyminisztérium illetékes osztályai, főosztályai magukra vállalják.
Elnök Úr! Többkötetnyi előkészítő irat van minden előterjesztés mögött. Hogyha azt mondja az önkormányzati bizottság, hogy az általunk felsorolt bármelyik adattal kapcsolatban kétségei merültek volna fel, akkor úgy kellett volna dönteni, hogy kevés az adat, megadja a szempontokat a Belügyminisztériumnak, hogy mire kíváncsi, milyen szempontok alapján, mint a közigazgatás egyik része, gyűjtsön össze adatokat, és ezt mi a bizottságnak produkáltuk volna. Sajnos ez elmaradt. A pillanatnyi, jogszabályalkotásról szóló törvény alapján és az én ismereteim szerint nem a Belügyminisztériumnak kell alkotnia, hanem a Parlamentben, és mi ehhez is szeretnénk a jövőben tartani magunkat. Ezzel kapcsolatban még: az indoklásban lehet, hogy van tévedés, ezt majd meg fogjuk vitatni az alkotmányügyi bizottság előtt, de azt, hogy az indoklás – idézem – semmitmondó az indoklás, hát a többivel nem is érdemes foglalkozni, alkotmánysértés és hasonló dolgok. (Derültség.) Ezekkel kapcsolatban nagyon szeretném, ha Wekler képviselő úr kifejtené azt, hogy az indokolásban mi a semmitmondó, mi a fölösleges, azzal összhangban, amit az önkormányzatokról szóló törvény és ezen országgyűlési határozat 3. pontja mond. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon és középen.)
