FEKETE GYULA, DR. (MDF)
FEKETE GYULA, DR. (MDF)
FEKETE GYULA, DR. (MDF) Igen. Tehát maradjon ki a mentességek köréből a törvényjavaslat 25. §-a (1) bekezdésének f) pontja. Az ingatlanközvetítés nem napi tevékenység. A jó ingatlanügynök akár nyolc-tíz évig is vár, míg a város eléri az általa tulajdonolt telkeket. Addig tulajdonosi jogait gyakorolja, használja a telkeket, kiadhatja az ingatlant, tulajdonosi jogait nem korlátozhatjuk. Ilyen hosszú időtávra teljesen indokolatlan az illetékmentesség, és csak arra ösztökélné az alakuló társaságokat és a vállalkozói bejegyzések kérelmezőit, hogy engedélyezett tevékenységeik közé bejegyezzék, bejegyeztessék az ingatlanközvetítést, hiszen ez az egy szócska semmi további többletkiadással számukra nem jár, és mégis illetékmentesen hozzájuthatnak telephelyekhez, épületekhez, telkekhez.
Emellett a szokásos ingatlanközvetítést és az ingatlanspekulációt lehetetlen szétválasztani. Indokolatlannak érzem, hogy ezt az óriási, a világon mindenhol óriási jövedelemmel járó tevékenységet illetékmentesítsük.
Az eddig felsorolt javaslataim forrást jelentenének a rogyadozó államháztartás számára. Ezekhez mérten anyagi kihatásukban csekélyek azok a javaslataim, amelyek teherkönnyítést céloznak. Ezek a javaslatok elsősorban gesztusértékűek, mivel az esetek többségében az érdekeltek helyzeti méltányosságból, könyörületből segítenek, de ki kell járni ezt a könyörületességet, nem garantált, hogy ez sikerül-e vagy nem sikerül.
Milyen esetekre gondolok? Az első javaslatom azt célozza, hogy legyen illetékmentes a házastársra, gyermekre jutó örökség, amennyiben az örökhagyó munkája, hivatása teljesítésével kapcsolatban erőszak vagy önmagának fel nem róható okból keletkezett baleset által veszítette az életét. Az ország működőképessége, biztonsága érdekében naponta több ezer ember – bányászok, honvédek, rendőrök, közlekedésben dolgozók – kockáztatja az életét.
A veszélyeztetett foglalkozásokat nem szükséges felsorolni, hiszen hivatása teljesítésével kapcsolatban lehet áldozat bíró, lelkész vagy politikus is. Méltányosságot kérelmezhet ugyan a család, de egyértelmű, törvény általi védelemben nem részesül.
A második javaslatom azt célozza, hogy a 16. § (4) bekezdésében említett kiskorú örökösökre vonatkozó fizetési határidők legyenek méltányosabbak, a törvényjavaslatban említetteknél hosszabbak.
Nagykorúságuk elérése után ugyanis a fiatalok jelentős hányada tanuló, kötelező katonai szolgálatát tölti vagy a mai terjedő munkanélküliség közepette álláskereső. Ha talál is munkát, annak bére csak a minimális bér, így éppen hogy a létfenntartáshoz elégséges, de már nem fedezi azt az illetékköltséget, ami egyéves munkabére! Teljesen irreális követelmény, hogy egy ilyen fiataltól egyéves bért kérjünk 20 éves koráig!
Kérem módosító javaslataim indokainak egy hétre történő emlékezetbe vésését, mert sajnos most sem a részletes vita után szavazunk, így nagyon sok képviselőtársunk értékes javaslatai elfelejtődnek egy hét alatt.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
