SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten tanúi voltunk egy olyan sajnálatos szavazásnak, amikor egy törvényen belül különböző, egymással ellentmondó rendelkezéseket fogadott el az Országgyűlés. Az adott esetben nem erről van szó, de rendkívül oda kell figyelnünk arra, hogy a feszített ütemű törvényhozói munkában olyan selejtet ne termeljünk, amely más törvényekkel ellenkezik.
Az adott esetben a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló eredeti törvényjavaslat 3. szakaszának (1) és (2) bekezdése, illetőleg a Polgári Törvénykönyv között jelentkezik egy bizonyos ellentmondás.
Nagyon helyesen a tervezet 3. szakaszának (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy az e törvényben biztosított használati jog alapján az ingatlan használata másnak nem engedhető át. Ez a rendelkezés teljes mértékben összhangban van a Polgári Törvénykönyvvel, tehát ezzel nincs gond. Sajnos, azonban a 3. szakasz (2) bekezdése olyan lehetőséggel foglalkozik, amikor ezt a használati jogot mégiscsak hasznosítják. Ez így nem szerencsés, hiszen önmagában egy viszonylagos jogellenes állapotra hoznánk törvényi szintű szabályozást. Ezt mindenképpen kerülni kell.
Ennek a javítása érdekében született az a bizottsági, közösen szövegezett változat, amelyről egyébként dr. Szabó Ivánnak kérdése volt, hogy jogtechnikailag ez miért került át a 4. szakasz (2) bekezdésébe, amely tulajdonképpen ezt a felsorolást áttette volna egy szakasszal odébb és azt mondja, hogy azokban a szerződésekben, amelyekben a harmadik személyeknek a szerzett jogait nem érintheti ugyan ez a törvényi módosítás, mi történjék az így befolyt bevételekkel?
Most a probléma itt az, hogy valamennyi szervezetnél, nemcsak ennél a nyolcnál, a kezelői jog megszüntetésével automatikusan a tulajdonos jogosult ezeknek a beszedésére, azaz a magyar állam. Hogy a magyar államnak ez egy kezelői szerve-e, mint a ZÁVKI, vagy pedig önmagában a költségvetés általánosságban, ez már technikai kérdés, helyesebb nyilvánvalóan az államról vagy az állami költségvetésről beszélni, ahogy a második, Kósáné-féle indítványnak a módosított szövegváltozata azt tartalmazza. Vagy pedig önmagában a költségvetés általánosságban, ez már technikai kérdés, helyesebb nyilvánvalóan az államról vagy az állami költségvetésről beszélni, ahogy a második, Kósáné-féle indítványnak a módosított szövegváltozata ezt tartalmazza. Tehát a lényege az egésznek az, hogy ha van egy általános szabály, amely a Polgári Törvénykönyvnek megfelel, akkor nincs értelme néhány olyan szervezetet felsorolni, amelyre ezeket az általános szabályokat alkalmazni kell, hiszen valamennyi ilyen szervezetre alkalmazni kell és ugyanakkor az a látszat keletkezhet, hogy azokat a szervezeteket, amelyek itt nincsenek felsorolva, a törvényhozó esetleg ki akarja venni ezen kötelezettség alól, tehát hogyha például nekik volt egy bérleti szerződésük, akkor továbbra is a bérleti díjat ők jogosultak beszedni, nem pedig a magyar állam. Hogy ha ez lett volna a törvényhozói szándék, akkor ezt kellett volna külön kiemelni. Ilyen javaslat azonban nincs, éppen ezért marad az általános szabály, amely szerint a Polgári Törvénykönyvnek megfelelően itt a tulajdonosi jogokat az állam fogja a továbbiakban gyakorolni, és ezek a bevételek az államot illetik.
Ezt azért voltam kénytelen hangsúlyozni mindenképpen, mert semmiféle hátsó politikai szándék ebben az ügyben nincs. Egész egyszerűen jogtechnikailag összhangot kell teremteni a Polgári Törvénykönyv és a most meghozandó törvény között. Hogyha a Polgári Törvénykönyvet kívánta volna a jogalkotó módosítani, akkor arra kellett volna neki előterjesztést tennie, ilyen nem volt, hogyha azt akarta volna, hogy a többi olyan szervezet, amelynek esetleg ilyen bevételei származnak, az megtarthassa, akkor erre kellett volna kivételként külön jogszabályt hozni, mivel azonban ilyen nincs, marad az általános szabálynak az érvényesítése.
Ezért én változatlanul az eredeti javaslatomnak megfelelően úgy látom, hogy a 3. szakasz (2) bekezdésének a mellőzése elégséges, a Polgári Törvénykönyv – ha szükséges az űrt kitölti – más jogi rendezésre nincs szükség.
Hogyha – mintegy didaktikusan – ezt, hogy ez a pénz az államot illeti, fontosnak tűnik meghatározni a törvényben, akkor pedig a Kósáné-féle javaslatnak a második módosított szövegváltozata mindenképpen alkalmazható.
Még egy apróbb megjegyzésem lenne ugyancsak a törvényekkel való összhang megteremtése érdekében. A 408-as sorszám alatt dr. Horváth József által előterjesztett indítvány azt tartalmazza, hogy az e törvény alapján szerzett ingyenes használati jog mentes a vagyonszerzési illeték alól. Nos, az illetékekről szóló, 1986. évi I. törvény 5. §-a (2) bekezdésének c.) pontja azt tartalmazza, hogy a vagyonszerzési illeték alól személyes mentességben részesül a társadalmi szervezet. Tehát ez még egy szélesebb jog, mint amelyet a javaslat itt most be kívánt építeni ebbe a törvénybe. Én úgy érzem, hogy éppen ezért a Horváth József-féle javaslatra nincs szükség, hiszen ezt már 1986-ban az illetéktörvény szabályozta. Köszönöm szépen. (Taps.)
