TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Tisztelt Ház! Elnök Úr! Képviselőtársaim! Lényegében két kérdéskörben szerettem volna felszólalni, nevezetesen a most beterjesztett törvényjavaslat kétfajta funkciójáról szerettem volna szólni. Egyrészt a jogi funkcióról, másrészt annak a társadalmi funkciójáról, de miután Orbán Viktor is, Szájer József is ennél szélesebb kérdésköröket is illetett, erről is kell néhány szót szólnom. Nevezetesen arról, hogy miért ilyen törvényjavaslatok kerülnek beterjesztésre, és a kormányzat miért nem már egy teljes tulajdoni koncepcióról szóló törvényt terjeszt be. Hát, igen tisztelt Ház, igen tisztelt Képviselőtársaim, nyilván azért nem – bár én nem akarok a Kormány fogadatlan prókátoraként eljárni, de nyilvánvalóan azért nem ilyen törvény nyert ide beterjesztést –, mert ez a Kormány megörökölt egy adott helyzetet. Ez az adott helyzet pedig hoz maga után bizonyos sürgős tűzoltó intézkedéseket, olyan intézkedéseket, amelyeket előre nem is lehet látni. Az igény, a társadalmi igény fogja jelezni, hogy melyek ezek az intézkedések.
Hát kérem, folyik a közösségi tulajdon, az állami vagyon elherdálása. Erre a társadalom felfigyelt. Óriási társadalmi nyugtalanság van, nyilván nem várhatja meg a Kormány azt, amíg egy teljes tulajdoni koncepcióval kapcsolatos törvény kidolgozásra kerül, hisz ez több hónapot vesz igénybe. Akkor a Kormány úgy járna el, mint az az utas, aki kimegy kérném szépen, a hajóhoz, hogy fölszálljon arra, és vitatkozik a feleségével, hogy első- vagy másodosztályú jegyet váltsanak-e, végül győz a férj, hogy mégis első osztályon utazzanak, de közben elment a hajó. Hát akkor kérném szépen, már hiába jutottak konszenzusra, hogy milyen osztályon utaznak, nem tudnak mivel utazni.
Hát itt is arról van szó, hogy a Kormány most, vagy bárki, ezt a törvényjavaslatot nem terjesztené be, és nem lenne egy olyan felügyeleti szerv, amely meg tudja akadályozni ezeknek az állami tulajdonú ingatlanoknak az elidegenítését, akkor kérném szépen, közben elúszna a hajó. Tehát ugye, nyilvánvaló, hogy ezért kellett beterjeszteni ezt a törvényjavaslatot, annak dacára, hogy én magam sem mondom azt, hogy ez egy szép törvényjavaslat. Nem szép törvényjavaslat. (Derültség.) Millió hibája van, kérem, de ez olyan, mint egy sebészi beavatkozás: ha életmentő műtétről van szó, akkor nem lehet azt nézni, hogy marad-e heg az életmentő műtét után, vagy sem.
Hát elnézést kérek, amióta az önkormányzati törvény beterjesztését a belügyminiszter úr például bejelentette, azóta, kérném szépen, felerősödtek ezek a folyamatok, mert egész egyszerűen egyes személyek ki akarják vonni az önkormányzatok rendelkezése alól a közösségi tulajdont. Valóságos jogászi vetélkedő indult meg abban a körben, hogy hogy lehet minél jobban kijátszani a majdan meghozandó földtörvényt, a majdan hatályba lépő önkormányzati törvényt. Tehát nyilvánvaló, hogy itt nagyon sürgős intézkedések megtételére volt szükség.
Én magam is mint jogász vérző szívvel néztem, hogy valóban hiába mondjuk azt, hogy nincs visszamenő hatálya ennek a jogszabálynak, hanem azt mondjuk, hogy a folyamatban lévő ügyekre kell alkalmazni. Kérem, nemcsak a folyamatban lévő ügyekre, mert ez a valóságban, akárhogy ragozom, visszamenőleges hatályt jelent. Mert ha megkötöttek két hónappal ezelőtt egy szerződést, folyamatban van ugyan, de két hónappal ezelőtti jogrend alapján köttetett meg, tehát mégiscsak visszamenőleges hatálya van ennek a jogszabálynak. Ezt mi jogászok nagyon jól látjuk és tudjuk, és ismertük a pártállamnak azt a rendkívül kedvezőtlen és rossz gyakorlatát, amellyel először szégyenlősen, olyan módon próbáltak polgári jogi szabályokba visszamenőleges hatályt behozni, hogy például január 1-jei dátummal jelentettek meg Magyar Közlönyöket, de az csak március 1-jén, vagy február 27-én jelent meg. Tehát nem akarták elismerni a visszamenőleges hatályt, ilyen módon próbálták leplezni. Később már erre a szégyenlősségre sem volt szükség, mert egész egyszerűen visszamenőleges hatályú jogszabályokat is hoztak. Tehát nekünk sem kell szégyenkeznünk, meg kell mondanunk: tudjuk, hogy ez nem egy tökéletes jogi alkotás, tudjuk azt is, hogy lehet vitatkozni azon, hogy bölcs dolog volt-e történetesen a földdel kapcsolatos intézkedési jogot kivenni a Földművelésügyi Minisztérium kezéből és átadni a belügyminiszter rendelkezése alá. Tehát ilyen kérdéseken lehet vitatkozni, ezek jogtechnikailag bizonyulhatnak helyesnek vagy helytelennek, de tény az, hogy itt ezt a jogszabályt a mai napon meg kell alkotni, különben beláthatatlan károsodás fogja érni a társadalmat. És vajon melyikünk fogja vállalni – képviselőtársaim – ezt a felelősséget a társadalom felé? Ki fogja vajon vállalni azt a felelősséget, hogy az önkormányzati törvényt hiába fogjuk később nagyon körültekintően meghozni, de már nem lesz például önkormányzati tulajdonba kerülő közösségi vagyon? Tehát nekünk igenis ezt a jogszabályt a szépséghibái ellenére a mai nap el kell fogadnunk, és én tisztelettel ezt ajánlom a képviselőtársaimnak. (Taps.)
