NÉMETH ZSOLT (FIDESZ)
NÉMETH ZSOLT (FIDESZ)
NÉMETH ZSOLT (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kérek, hogy ilyen kései órában fel kell ébresztenem Önöket. Nagyon kérném, hogy figyeljenek, olyan kérdést kísérlek megemlíteni, amely még nem került reflektorfénybe a mai nap során.
Két kérdéssel kívánok foglalkozni részletesebben és egy további harmadikkal, amelyet csak rövidebb formában említenék meg. Az egyházak és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek költségvetési támogatása lenne az első két téma és a menekültügy a harmadik.
A nemzeti és etnikai kisebbségek vonatkozásában a költségvetés az indokoltnál sokkal jelentősebb mértékben szűkmarkú. Köztudott, hogy e probléma mind bel-, mind külpolitikai vonzatainál fogva mennyire érzékeny terület. Éppen ezért semmilyen téren, de pénzügyi téren különösen nem szabadna sajnálni a forrásokat. A szűkmarkúság már rövid távon és többszörösen megbosszulhatja magát.
Az országos hatáskörű szervként működő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal alapítványa 20 millió forintos összeggel működött az elmúlt évben, és a tervezet szerint a jövőben is ugyanezzel a kerettel kéne gazdálkodjon. Annak ellenére, hogy tavaly 250 millió forintot tudtak volna a nemzetiségi pályázók kérelme alapján szétosztani. Becslésünk szerint mintegy 80-100 millió forintos összeg biztosíthatná, hogy a legkülönfélébb kisebbségi kulturális tevékenységeknek ne kelljen lehúzni a rolót.
Hasonlóan 20 millió forintos támogatásban részesültek és az elképzelések szerint fognak részesülni a nemzetiségi lapok. Erre vonatkozó számításaink szerint mintegy 50 millió forint körüli támogatást kellene kapjanak ahhoz, hogy ne sorvadjanak el.
Nem szabad elfelejtenünk, nagyon jól tudjuk a határokon kívüli magyar kérdésében, ami vonatkozik a hazai kisebbségekre is, hogy a kisebbségek mindenekelőtt kultúrájukban léteznek. A nemzetiségi oktatást folytató egy- vagy kétnyelvű iskolák az önkormányzatok révén normatív támogatást kapnak. Nincs azonban még említés sem a nemzetiségi óvodákról a tervezetben. Ahhoz, hogy néhány év múlva legyenek még iskolások, elengedhetetlen a nemzetiségi vagy legalább nemzetiségi foglalkozásokat is tartó óvoda. A normatívák egységesítésére vonatkozó módosító javaslatunk többek között ezt a célt is szolgálja.
A nemzetiségi szervezetek 100 milliós támogatásban részesülnek jövőre. Ezen összeghez nem kívánok hozzászólni, azonban kifejezném azt, hogy aggasztó, hogy a törvénytervezet indoklása a "magyarországi nemzetiségek demokratikus szövetségeiről ( délszlávokról, szlovákokról, németekről, románokról) szól, illetve megemlíti még szóbajöhető példaként más nemzetiségi szövetségek sorában a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségét. Az talán kisebb gond, hogy a délszlávok háromfelé válva megszűntek, a komolyabb probléma az, hogy a szövegből nem egyértelmű, hogy a törvénytervezet a szervezeteknek nem egy szűk körét kívánja preferálni, illetve az sem világos, hogy miként történik majd ezeknek a nemzetiségi szervezeteknek a pénzügyi források elosztása; arról nem is beszélve, hogy a cigányság köréből a Roma Parlament vagy ennek tagszervezeteinek egynémelyike, a Macidesz juttatások területén is megnyilvánuló megkülönböztetését nem éppen nézheti jó szemmel. Tegyük hozzá: jogosan.
A költségvetési tervezetben nem esik szó továbbá a felállítandó nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa hivatalának költségeiről, sem a nemzetiségi törvény elfogadása utáni kisebbségi intézményrendszer finanszírozásának lehetőségeiről. Kétszázmillió forint ugyan el van különítve új kormányhivatalok létrehozására, azonban a fent említett szervezetek egyikét sem lehet ebbe a kategóriába besorolni. Ha pedig 1991-ben sem jön létre például a kisebbségi biztos intézménye, akkor az, ami eddig a törvényhozás késlekedésének tűnt, menthetetlenül és megmagyarázhatatlanul csúnyább dolognak fog minősülni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem látom sajnos annak lehetőségét, hogy egyedi toldozgatásokkal segíteni lehessen ezen a problémahalmazon. Mint lehetséges megoldást, javasoljuk azonban a költségvetési tartalék növelését, abban a reményben, hogy a biztos intézménye és a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény megszületése után támogatást fognak kapni a nemzetiségek legkülönfélébb szervezetei.
Az egyházak a második kérdéskör, amellyel rövidebben kívánok foglalkozni.
Az egyházak költségvetési támogatásával kapcsolatosan bátran kijelenthetem, örvendetes, hogy az egyházak évtizedes diszkriminációjának időszaka pénzügyileg is végetért. A kényszerítő körülmények figyelembevételével a mintegy 2-2,5 milliárd forintos támogatás elfogadható mértékűnek tűnik. Ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk azt a kormányprogramban is rögzített elvet, hogy az egyházak néhány éves átmeneti támogatásáról van szó, amely folyamat végén egy anyagilag megerősödött, mondhatnám önjáróvá vált, az államtól minden téren független egyház kell álljon.
Ha egyet is értünk a támogatás volumenével, nem értünk egyet számos ponton a támogatás mikéntjével. Három problémára kívánok e vonatkozásban kitérni.
A hitoktatók óradíjára 429,2 millió forint van elkülönítve. Az indoklás tanúsága szerint 32 egyház 23,647 tanulócsoportjának oktatója havi 7 órával részesül ebből az összegből. Tíz hónapra kiszámolva ez azt jelenti, hogy 268 forintos óradíj jön ki, amely lényegesen meghaladja például a pedagógusoknak a túlóradíjait. A hitoktatók, lelkészek stb. nehéz helyzetét belátva úgy ítélem, más módon kell az egyenlőtlenségeket korrigálni.
Az egyházi intézmények közhasznú tevékenységére vonatkozó normatívái megegyeznek az állami önkormányzati normatívákkal. Ezzel szemben a társadalmi szervek, alapítványok és a humán vállalkozások által ellátott állami feladat normatívái az állami egyházi normatíváknak csupán 50-60 százalékát teszik ki. És hogy ily módon például egy magániskola miért nem részesülhet hasonló támogatásban, mint az egyháziak, azt sem könnyű megérteni.
E kérdésben módosító javaslatot nyújtottunk be, amely a normatívákat egységes alapon próbálja meg kialakítani.
A Miniszterelnöki Hivatal egyházi vonatkozású cél-jellegű kiadásai között szerepel fél milliárd forint. Közöttük olyanok, mint "nemzetközi jelentőségű egyházi nagyrendezvények, illetve a római katolikus egyház céljellegű nemzetközi tevékenységére", mindkettőre 100-100 millió forint. Platthy Iván, az egyházpolitikai főosztály vezetője a bizottsági ülésen nem tudott arról, amiről tudott az államtitkár úr, hogy itt a pápalátogatásról lenne szó. Magam sem tudom, mi az igazság, két dolog azonban biztosnak tűnik. Az egyik, hogy a református egyházak világtalálkozója ugyancsak jövőre, ugyancsak Magyarországon lényegesen szerényebb és mindenekelőtt nem miniszterelnöki költségvetésből fog lezajlani. Talán helyeselhető módon.
A másik, ami biztosnak tűnik, a jelentős, de bizonytalan funkciójú egyházi pénzek nagy eséllyel nem a híveket, hanem a hierarchiát fogják hízlalni.
Mindebből az a feltételezésem, hogy az egyházi tevékenységet is végző állami szervek hatásköri tisztázatlansága és a költségvetési tételek átfedései nagyon szorosan összefüggnek.
Mondhatnám: ok-okozati összefüggésben van az állami intézményrendszer hatásköri tisztázatlansága és a költségvetési szétfolyó finanszírozás. Módosító javaslatban teszünk kísérletet ezen átfedések visszaszorítására, csökkentésére.
További módosító indítványokat azért nem fogalmazok meg, mert az egyes költségvetési fejezeteken belüli kiadások átcsoportosítása módjában áll az érintett szerveknek. S mint aláhúztam, az egyházi jellegű kiadások volumenét nem érinti hozzászólásom.
Végül – tisztelt Elnök Úr, tisztelt Ház – engedjenek meg néhány szót a menekültkérdésről. Sok mondanivalóm nincs. A Menekültügyi Hivatal 20,9 millió forinttal néz az 1991-es költségvetési év elébe. S mint tudjuk, a környező országokból többmilliós, magyarországi útirányú menekültáradattal számolnak a legkülönfélébb aggodalmaskodó nyugati szervezetek és államok. Minden menekültre egy-két forint úgy tűnik, és ez folyó áron lesz. Azt hiszem, reményeink szerint a már említett megemelt tartalék kell, hogy forrásokat biztosítson majd ezen a területen is, a menekültkérdés területén is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
