BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke:
BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke:
BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Pénzügyminiszterünk költségvetési expozéját azzal kezdte, kifejezte, hogy minden ország életében igen nagy fontosságú a költségvetés vitája, majd beszéde végén megállapította, hogy kevés az elosztható, de arra törekedtek, hogy megtalálják a súlypontokat.
Amikor én a honvédelmi fejezettel foglalkozom, azzal kezdem, hogy az egyenlőek között a honvédelem legyen az első, ugyanakkor azt is elismerem, hogy az adófizető állampolgárok szeretnék tudni, hogy mire költenek. Mire költik el a honvédelemre kért 54 és fél milliárd forintot.
Először vessünk egybe néhány számadatot. A tárca első változatban 75,9 milliárd forint költségvetési kiadási keretszámot tervezett, mellyel szemben a Pénzügyminisztérium a védelemre fordítható költségvetési támogatás összegét 54,5 milliárd forintban határozta meg. Ismeretes, hogy az állami költségvetés kiadásainak növekménye 40%, ezen belül a központi költségvetési szervek – ahová a Honvédelmi Minisztérium is tartozik – 53,4%-os támogatási növekedésben részesültek. Ugyanakkor a HM költségvetési támogatási növekménye csak 18,2%. Az állami költségvetés kiadásaiból részaránya az 1990. évi 6,6%-ról 5,6%-ra esett vissza, míg a központi költségvetési szervek támogatásából az 1990. évi 21,8%-ról 16,8%-ra csökkent.
Ezeket a számadatokat azért kellett ismertetnem, hiszen minden ilyen költségvetési tárgyalásnál az a kérdés, illetve azt nézzük, hogy sok-e vagy kevés; relatív módon ítéljük meg a kérdéseket. Tény az, hogy az általánosan elterjedt véleményekkel ellentétben a védelmi kiadások nem preferáltak, hanem diszpreferáltak.
A Magyar Köztársaság államhatárainak hossza mintegy 2240 kilométer. Katonaföldrajzi szempontból vizsgálva az ország területe az eredményes védelemhez nem túl kedvező, mert egyrészt gyakorlatilag minden irányban támadható, másrészt alig rendelkezik olyan komoly természeti akadályokkal, melyekre egy hadászati védelem eredményesen támaszkodhat. A jelenlegi helyzetben a szomszédos államok egyike sem fenyegeti az ország biztonságát, és a nemzetközi enyhülés eredményeként csökken a nagyhatalmak közötti konfrontáció valószínűsége ebben a térségben.
A Magyar Köztársaság gyakorlatilag megkezdte a kivonulást a Varsói Szerződés katonai szervezetéből, és ez azt jelenti, hogy miközben az ország mentesül a szövetségben vállalt kötelezettségek alól, más oldalról nem számíthat automatikusan támogatásra, és így a kollektív európai biztonsági rendszer létrejöttéig egy adott válsághelyzetben az ország alapvetően csak a saját erőire számíthat. A biztonság megőrzésében a Magyar Köztársaság ma már nem a katonai erőnek tulajdonít prioritást, mégis a politikai eszközök elsődlegessége mellett fontos szerepe van az ország biztonságának fenntartásában a fegyveres erőknek.
Sajátos történelmi helyzetben vagyunk. Akkor csökkentjük a Honvédelmi Minisztérium költségvetését, amikor a szovjet csapatok eltávoznak az országból, s a már kivívott politikai függetlenség mellett katonai értelemben is függetlenek leszünk. Ez nemcsak örömet okoz, és nemcsak történelmi jelentősége van, de elengedhetetlen előfeltételei is vannak. Az, hogy a szovjet csapatok innen kivonulnak, azt jelenti, hogy az ország bármiféle külső veszélyeztetettség esetén kizárólag a honvédség védelmére szorul.
A Pénzügyminisztérium által meghatározott pénzügyi lehetőség keretében a honvédség jelenlegi, a működőképesség határán lévő állapotának fenntartása is csak rendkívüli intézkedésekkel, és több területen tovább mélyítve a meglévő feszültségeket oldható meg. Nincs lehetőség az elhasználódott harci-technikai eszközök cseréjére, ami számos eszköznél elvezet a teljes működőképtelenséghez. Hozzá kell nyúlni a különleges helyzetekre tartalékolt anyag- és alkatrészkészletekhez, és ezek pótlására nem lesz mód. Szinte csak laktanyán belüli kiképzés folytatható, ami a hadrafoghatóságot gyengíti. A tizenkét hónapos katonai szolgálat a tizennyolc hónaphoz képest azt jelenti, hogy 30%-kal meggyorsult a rotáció, egy időegység alatt 30%-kal több katonát kell kiképezni. Ennyivel több üzemanyag, energia és lőszer fogy. A létesítményekben nem lehet csökkenés, azok fenntartása költségigényes.
A létszámcsökkentés is problémákkal jár. Ugyanis minél kisebb egy békelétszám, annál nehezebb azt rendkívüli állapotban háborús szervezetre és létszámra felépíteni. Ezért a hadkiegészítés szervezete és az úgynevezett keretalakulatok száma ezzel megnő, ami az infrastruktúra életben tartását teszi szükségessé. Tudniillik egy lövészdandárt megalakítani egy kórház vagy iskola bázisán nem lehet, csak laktanya bázisán, s ennek a fenntartási kiadásai jelentősek.
A változott honvédelmi koncepció következtében alakulatokat kell áttelepíteni a Dunántúlról a Tiszántúlra. Csapásvédő képességet kell biztosítani, hogy ha bárhonnan jön a támadás, az első lépcsőben az első harcot megvívni képes legyen a hadsereg. Ezek a diszlokációs változások a múlthoz képest jelentős többletköltséggel járnak, még akkor is, ha minimumra fogják, és nem arról van szó, hogy néhány puskát a Dunántúlról a Tiszántúlra kell áttenni.
Hosszú sorát sorolhatnám azoknak a tényezőknek, melyek a múlthoz képest hátrányosan érintik a gazdálkodó honvédséget. A szakmailag szükséges és a gazdaságilag lehetséges közötti egyre növekvő távolság következtében nemcsak a műszaki-technikai állapotban, hanem a személyi állomány egzisztenciális és szociális helyzetében is egyre gyorsuló leépülés kezdődött el. Kónya képviselőtársam tegnap felszólalásában megállapította, hogy az állam begyűjti, majd elosztja a pénzeszközeit. A pénzügyminiszter úr expozéjában közölte, hogy kevés az elosztható, de arra törekedtek, hogy megtalálják a súlypontokat. A honvédelemre, annak komplex finanszírozására 54,5 milliárd forint jutott 1991-ben.
Kérem a tisztelt Országgyűlést ezen összeg megszavazására, bár tudom azt, hogy bizonyos részletkérdésekben vannak nézeteltérések, de a honvédelmi költségeket komplexen lehet nézni. Az idő rövidsége miatt részleteiben nem térek ki azokra a szempontokra, amelyekkel cáfolni tudom a honvédelmi bizottsághoz is befutott jó egynéhány módosító javaslatot, ezért összességében a honvédelmi bizottság képviseletében, saját személyemben is arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beállított 54,5 milliárd forintot a honvédelmi költségek fedezésére szavazza meg. (Taps.)
